Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Függelék: Könyves-Kolonics József beszédei, írásai - A megyei törvényhatósági választások alkalmával mondott programbeszéd (1934)

12 1934. december 2. A MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK ALKALMÁVAL MONDOTT PROGRAMBESZÉD Tisztelt Hallgatóság! Megváltozott életkörülményeim folytán a politikai mozgalmak első vonalában most már ritkábban jelentkezem. Ez azonban nem jelenti, hogy én a népi politika zászlaját vagy a küzdó'k táborát elhagytam volna. Még kevésbbé jelenti, hogy én azok­kal az eszmékkel, törekvésekkel és célkitűzésekkel, amelyekért közel három évtizeden a hitvallók rajongásával és a legbátrabban küzdők elszántságával harcoltam, szembe­fordultam volna. Azért mondok három évtizedet, mert Csanád vármegyében az ösz­szes választók által választott törvényhatósági bizottsági tagok között én vagyok a legrégebben megválasztott. Még a háború kitörése előtt a csanádpalotai kerület választott meg először igen merész alkotmánypolitikai programmal. Makó városának akkori nagynevű képvise­lője, Justh Gyulának pártvezérsége alatt indultam el politikai pályámon és ha poli­tikailag is emberkort értem, arra az ő szilárd egyénisége és a nép jogainak teljességéért, gazdasági boldogulásáért folytatott kemény férfias harcai neveltek. Mint politikus a haladás teljességéért harcoltam sokszor magamra hagyatva, lekicsinyelve, kigúnyol­va, bántva, gátlásokat és kártevéseket elszenvedve. Több évszázados gyűlölet, elnyomás és kizsákmányolás, amelyben nemzetünk­nek és népünknek a Habsburg-házból származott uralkodók alatt része volt mindig, arra késztettek, hogy kifejezésre juttassam jogos ellenérzésemet a Habsburg uralkodó házzal szemben. E tekintetben is maradéktalanul hű voltam Kossuth Lajos hagyomá­nyaihoz. A Habsburg családi politika sodort bele a háborúba is, s így ő miattuk veszí­tettük el országunk 2/3-ad részét is. A Habsburgok visszatérése ma is külső veszedel­meket és belső felfordulást zúdítana reánk. Maradjanak tehát, elegünk volt belőlük négyszáz esztendőn keresztül. Mi Trianon ellenére sem akarunk háborút, mert a há­ború a gyilkosság törvényesítése, az emberiesség meggyalázása és az embertelenség felmagasztalása. Mi revíziós törekvéseinket is az igazság fegyverével és a világ minden igazság- és szabadságszerető emberének rokonérzésével akarjuk elérni. Hogy ezt könnyebben megtehessük, e célból is demokratikus kormányrendszerre van szükségünk, ennek pedig első feltétele az általános titkos választói jog és a válasz­tások tisztaságának intézményes biztosítása. Már 1912-ben állást foglaltam a törvényhatósági bizottságban politikai népural­mat jelentő általános, titkos választójog mellett, s azóta nem szűntem meg minden egyes alkalommal, s ahol a választójog szóbakerült, a magam és a dolgozó széles nép­rétegek ebbeli törekvését képviselni és védelmezni. A nemzeti akarat nem lehet más, mint a nép többségének szabadon nyilvánított akarata, nemzet és nép fogalmának fedniök kell egymást. Éppen erre való tekintettel nem vagyunk hajlandók együtt működni azzal a magát agrár-demokratának megját­szó álellenzéki párttal, amely a népi politika álarcában és köntösében a közismert vá­lasztójogi tervezetet machinálta és ha ezen a választáson emiatt el is kellene buk­nunk, akkor is inkább vállaljuk a becsületes bukást, mint múltunk megtagadásával és a népjogok teljességének elárulása árán a ránk nézve becsületes győzelmet. Aki fél a néptől, annak nem tiszta a politikai lelkiismerete, az ne akarjon ennek a népnek sem vezére, sem boldogítója lenni. A demokratikus választójog nem öncél, hanem eszköze egy olyan gazdasági és 31

Next

/
Thumbnails
Contents