Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)

Függelék - Tájékoztató

Podmaniczky Frigyes báró, 1824—1907., a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa 1875—1885-ig. Kiváló ízlésű főúr, később a Fővárosi Közmunkatanács elnökeként sokat tett Budapest fejlesztése és szépítése terén. Pompéry János, 1819—1884., hírlapíró, szakíró. Ráday Gedeon gróf, 1806—1873., a Nemzeti Színháznak 1844—47-ig és 1854—1858-ig főigazgatója (intendáns). Reina János (Giovanni), olasz származású operaénekes, a Pesti Német Színház tagja, majd a színház leégése után 1846—1851-ig a Nemzeti Színház tagja. 1852-ben és 1855-ben vendégként lépett fel ugyanitt. Remellay Gusztáv, 1819—1866., szerkesztő, író, publicista, 1849 után hat évig Kufsteinben raboskodott. Reményi Ede, 1828—1898., világhírű hegedűművész zeneszerző, „az angol királynő hegedűse" cím viselője. Reszler István, 1829—1874., énekes színész, színigazgató, 1846-ban a Nemzeti Színház tagja, majd a hazai és külhoni társulatok igazgatója. Sárosy Gyula, 1816—1861., költő, drámaíró, az „Arany trombita" szerzője. Schodelné Rozália (Schodel Jánosné Klein Rozália), 1811 —1854., európi képzettségű operaénekesnő. Külföldi színpadok után 1837—1840-ig, majd 1843—1848-ig a Nemzeti Színház kivételes elbánású operaénekesnője, Déryné vetélytársa. Simontsits János, 1783—1856., óbudai főszolgabíró, a Budai Színésztársaság igazgatója 1833—1837-ig, 1849—50-ben a Nemzeti Színház igazgatója. Stéger Xavér Ferenc, 1824—1916., operaénekes, pályáját külföldön kezdte, majd 1848-tól megszakításokkal 1871-ig volt a Nemzeti Színház tagja. Symanska Leona operaénekesnő férje. Symanska Leona (Lujza), 1850-től Stéger Ferencné, lengyel hercegi családból származó operaénekesnő, 1848—1850-ig a Nemzeti Színház tagja. Szabó József, 1816—1875., színész, 1842-től színigazgató, Havi Mihály igazgató társa a külföldi turnék alatt. Szapáry Gyula gróf, 1832—1905., különböző tárcák minisztere 1873—1890-ig, 1890—1892-ig magyar miniszterelnök. Szász Károly, 1798—1853., tanár, politikus, újságíró, a Szász író család őse. Szelestey László, 1821 —1875., költő, lapszerkesztő. Szentpétery Zsigmond, 1798—1858., vándorszínészet után 1837-től a Nemzeti Színház legnagyobb jellemszínésze. Szerdahelyi József, 1804—1851., színész, operaénekes, zeneszerző, számos népszínmű zenéjét szerezte, Szerdahelyi Kálmán színész édesapja. Szerdahelyi Kálmán, 1829—1872., színész, korának legkedveltebb bonvivánja, 1848-tol, majd 1861-től Prielle Kornélia színésznő férje (közben elváltak). Szigeti József, 1822—1902., színész, író, rendező. Népszínművei kedveltek voltak, ő maga a realista színjátszás úttörője. Szigligeti Ede (valódi nevén Szathmáry József), 1814—1878., színész, író, drama- és népszínmű író, a Nemzeti Színház titkára, 1873-tól haláláig igazgatója. Szilágyi Arabella, 1861 —1918., operaénekesnő, 1880-ban vendég a Nemzeti Színházban, ezután Bécsben énekel, majd 1886—1898-ig a budapesti Operaház tagja. Szuper Károly, 1821—1892., színész, színigazgató, 1856-ban vendég a Nemzeti Színházban; számos vidéki társulat jóhírű vezetője. Székesfehérvárott és Kecskeméten a vándorszínész Petőfi színésztársa volt. Telepy György, 1800—1885., színész, festő, díszlettervező, színpadi ezermester, színműíró és fordító. Thern Károly, 1817—1886., zeneszerző, a Nemzeti Színház másodkarmestere 1841-ben, a Nemzeti Zenede tanára 1853—1864-ig. Tomori Anasztáz, 1824—1894., irodalmi és színházi mecénás, Katona József és Lendvay Márton első szobrát ő állíttatta fel. Tóth Lőrinc, 1814—1903., drámaíró, szakíró, szerkesztő. Török János, 1809—1874., író, politikai hírlapíró, szerkesztő. Udvarhelyi Miklós, 1790—1860., színész, rendező, énekes színész, a Nemzeti Színház társulatának egyik legtekintélyesebb tagja. Vadnai Károly, 1832—1902., író, újságíró, szerkesztő, a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja. Vahot Imre (eredetileg Vachott), 1820—1879., drámaíró, szerkesztő, Vachott Sándor író testvére. Vas Gereben (eredeti nevén Radákovics József), 1823—1868., író, újságíró, szerkesztő. Veszter Sándor, 1810—1864., táncművész, balett társulati igazgató. Vizkelety Béla, 1825—1864., történeti festőművész, az 1860-as években a Nemzeti Színház jelmeztervezője. Zalár József, 1825—1914., költő. Zilahy Károly, 1838—1864., író, újságíró, kritikus, Petőfi életrajzát elsőként írta meg 86