Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)
Függelék - Tájékoztató
Kaiser Ernst Jozefa, 1827—1873., pontos nevén Ernst Henrikné Kaiser Jozefa, operaénekesnő, 1845—46, és 1850—1861-ig a Nemzeti Szinház tagja; énekelt Olasz—Francia és Spanyolországban is. Káldy Gyula, 1838—1901., színházi karmester, zeneszerző, 1881—95-ig az Operaház főrendezője, 1895—1900-ig az Operaház igazgatója. Kelemen László, 1762—1814., az első magyar színigazgató, író, fordító, ügyvéd, kántortanító. Kirchlehner Ferenc, a Nemzeti Színház másodhegedűse, 1849-ben megbízott igazgatója, opera szövegíró, Császár György operaszerző apósa. Komlósy Ida, 1825—1893., énekes színésznő, 1845-től a Nemzeti Színház tagja, Komlósy Ferenc úttörő színigazgató és színműíró leánya. Korányi Frigyes (1908-tól báró), 1828—1913., belgyógyász, egyetemi orvosprofesszor. Korbuly Bogdán, 1816—1911., erdélyi birtokos, 1871— 1874-ig a kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa, Hollósy Kornélia oldalági rokona. Kovács Endre, meghalt 1867., a Nemzeti Színház karénekese, zeneszerző. Kovács Gyula, E.(ecsedi), 1839—1899., a kolozsvári Nemzeti Színház egyik legkiválóbb színész-rendezője, költő. Petőfi halálának 50. évfordulóján a segesvári síkon rendezett ünnepségen szavalás közben érte a halál. Kovács Mihály, 1818—1892., festőművész, egyházi és portréfestö. Hollósy Kornéliáról készített életnagyságú portréja a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában. Kőszeghy (Purth) Károly, 1820—1891., a Nemzeti Színháznak 1843—1887-ig tagja, elsőrendű baritonénekes. Lamperti, Francesco, 1813—1892., énekes, milánói énektanár. Lányi Géza, 1849—1908., zeneszerző, cimbalomművész, Blaha Lujza kedvenc cimbalmosa. László József, 1808—1878., az első magyar szalonszínész, korábban Erdélyben, 1837-től 1856-ig a Nemzeti Színházban működött, annak egyik vezető színésze, egy időben De Caux Mimi férje. Lendvay Márton id., 1807—1858., a Nemzeti Színháznak megnyitásától fogva egyik vezető drámai színésze. Kulturált hangja operákban is érvényesült. Ő az első színész, aki szobrot kapott. (I860.). Lendvay Mártonné Hivatal Anikó, 1814—1891., drámai színésznő, 1837-től a Nemzeti Színház kiváló tagja, Vörösmarty és Bajza elismerően írtak róla kritikáikban. Lesniewska, Lujza, lengyel operaénekesnő, külföldi színpadokról 1853-ban szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahol 1855-ig működött, s ezután ismét külföldi operákban énekelt. Lieder Frigyes, 1780—1859., német származású arcképfestő, 1820-tól Pesten működött. Kora számos közéleti alakját festette meg. Lind, Jenny, 1820—1887., világhírű svéd operaénekesnő, a „svéd csalogány", vendégként fellépett a Nemzeti Színházban. Lisznyai Damó Kálmán, 1823—1863., költő. Lonovics József, 1793—1867., 1834-ben csanádi püspök, 1848-ban egri érsek, 1849 után több havi fogságot szenved, majd internálják. 1860 után kegyelmet kap, 1866-ban kalocsai érsek. Hollósy Kornélia férjének nagybátyja. Lonovics József, 1824—1902., földbirtokos, gazdasági szakember, 1879-től csanádi főispán, Hollósy Kornélia férje. Margó Célia (Verő Györgyné), 1865—1940., énekes színésznő, 1885-től a pesti Népszínház tagja, 1889ben vendég az Operaházban. Markovics Ilka (Pauli Richárdné), 1839—1915., külföldön tanult, rendkívül szép és dekoratív megjelenésű operaénekesnő, 1859—1873-ig a Nemzeti Színház tagja. P. Márkus Emília (Pulszky Károlyné, 1903-tól Párdány Oszkárné), 1860—1949., 1877-től a Nemzeti Színház egyik legkiválóbb drámai színésznője, 1928-tól a színház örökös tiszteleti tagja. Mazzi, Giuseppe (József), olasz operaénekes, 1850 és 1860 között több ízben a Nemzeti Színház tagja. Miklósy Gyula, 1839—1891., színész, színigazgató, az István téri Népszínház, másként Miklósy Színház alapítója, a Miklósy színészcsalád őse. Mochonaky Amália (Paksy Lajosné), 1821 —1866., operaénekesnő, 1841- 1847-ig a Nemzeti Színház tagja. Montini, Filip Louis, olasz—francia színházi építész és díszletfestő, 1847-től a Nemzeti Színházban működött. Mosonyi Mihály, 1814—1870., zene- és operaszerző, a Nemzeti Színház operabiraló bizottságának tagja. Náday Ferenc, 1840—1909., a Nemzeti Színház legelegánsabb szalonszínésze. Ormai Ferenc, 1834—1876., baritonista operaénekes, operafordító, 1858-tól a Nemzeti Színház tagja. Pálmay Ilka (gróf Kinsky Jenőné), 1859—1945., európai hírű operett-primadonna, a kolozsvári Nemzeti Színház tiszteleti tagja, több európai fővárosban nagy sikerrel vendégszerepelt. Pauli Richárd, 1835—1901., operaénekes. Bécsben tanult, az osztrák tartományi színházak után 1859-től Kolozsvárott, 1862-től a pesti Nemzeti Színházban énekelt. Petrichevich Horváth Lázár, 1807—1851., író, a Honderű alapító szerkesztője. 85
