Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 41. (Makó, 1985)
Nemzeti Színház — A második szerződés
lyen nagy... és Füredy Mihály: A kék szemek című dalával. A repertoár műsorban a Dinorah, Hunyadi László, Ilka, Észak csillaga, Rigoletto, Don Juan, Lammermoori Lucia, Hugenották azok a dalművek, amelyekben Hollósy még szerepelt. Gyakran szerepelt a színházban vendégként fellépő énekesek társaságában, így július 2-án a századszor színre kerülő Lammermoori Luciában, majd július 6-án az Alvajáróban Stéger Ferenccel, aki korábban már hosszabb ideig játszott a Nemzeti Színházban, s most újabb szerződtetés céljából lépett fel. Hollósy Kornélia a szokásos nyári szabadságáról szeptember elején tért vissza és 7-én a Bánk bánban lépett fel Stégerrel. Szeptember 10-én a Sevillai borbély énekleckéjében Erkel Gyula Nelli keringőjét énekelte, amelyet Erkel Ferenc ugyancsak zeneszerző fia neki ajánlott. Hosszabb szüneteltetés után szeptember 21-én ismét műsorra tűzték a Dinorah-t. „Ebből az alkalomból — írták a lapok —, a színház teljesen megtelt, mit egyedül Lonovics Hollósy Kornélia bájos éneke vonzerejének lehet tulajdonítani. Oly Dinorah nélkül, mint Hollósy Kornélia, tarthatatlan lenne a repertoáron." Közben, szeptember 11-én a nagybeteg Lisznyai Kálmán segélyezésére az Európa szállóban „költői estet" tartottak, s Hollósy ezen is közreműködött, majd másnap Wiest Lajos hegedűművész hangversenyén Stéger Ferenccel adott elő részleteket a Báthori Máriából. Hollósy Kornélia nemes lelkére vall, hogy segélyezésre, jótékony célra rendezett hangversenyeken mindig szívesen működött közre, s a felkérők, a rendezők is jól tudták, hogy az ő neve olyan vonzóerő, amely biztosítja a jótékony célú hangverseny eredményességét, mind művészi, mind pedig anyagi szempontból. 1861. szeptember végén a Nemzeti Múzeum dísztermében a gyöngyösi tűzkárosultak javára rendezett hangversenyen lépett fel, s bár új szerepre is készülnie kellett, az év végéig még több hangversenyen is szerepelt. 1861. december 10-én volt Mosonyi Mihály Szép Ilonka című operájának bemutatója. A címszerepet Hollósy Kornélia énekelte. A kritikák szerint: „különösen a második felvonásban bájolta el csalogányhangjával és trilláival a közönséget. Ugyané fölvonás végkettősét a Mátyás király szerepét éneklő Ellingerrel ismételniök kellett." A második előadáson, december 21-én „Hollósy Kornélia oly szépen énekelt, amilyen hangon csak ő tud szólani a szívekhez." A magyar történelmi tárgy regényes feldolgozása és a szereplők minden művészete ellenére az opera nem sokáig maradt műsoron. Az év hátralevő részében még három hangversenyen vett részt Hollósy. December 1-én Sipos Antal, Liszt Ferenc igen tehetséges tanítványa adott hangversenyt a városi új árvalány intézet javára. Ugyanezen célból még egy hangversenyt rendeztek a Nemzeti Múzeum dísztermében, december 12-én, Hollósy ezen is közreműködött, majd december 22-én a budapesti kereskedők nyugdíj- és betegápoló egylete megsegítésére rendezett hangversenyen lépett fel. A Nemzeti Színháznál szokásos egyéves szerződés, aminőt Hollósy Kornéliával is kötöttek, 1862 júliusában lejárt, s híre járt, hogy a művésznő újabb szerződést már nem óhajt kötni. Szerepei egy részét az igazgatóság már korábban visszakérte, s a megmaradtakban is most már ritkábban lépett föl. 1862. január 23-án Donizetti Don Pasqualeját új betanulással hozták színre Institoris Kálmán vendégszereplésekor, s ebben Hollósy is fellépett. Februárban mindössze kétszer, márciusban háromszor volt színpadon. Április 5-én az új betanulású Auber operában, s Syrénben lépett fel, majd április 22-én Pauli Richárd újonnan szerződött taggal Bellini Alvajárójában. Két nagyobb szabású hangversenyt is tartottak az év első felében, amelyeken Hollósy Kornélia is nagyobb szerepet vállalt. 1862. február 9-én a Magyar Gazdasszonyok rendeztek hangversenyt, s ezen „Hollósy Kornélia Zimay Lászlónak 56
