Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - IX. Makót a csanádi püspökség adományul nyeri

•19 kalholikiis főpap Makó város „mindkét hiten" levő lakosságának 1719. évi junius 2(i-an kelt levelében lelkiismereti szabadságát és szabad vallásgyakorlatát mindenkorra biztosítsa.

1) Majd a to kies úri baszon véttdek iránt egyezett meg a lakossággal, de Kimjrcz és Pamuthát puszták használatát Szeged városnak engedte át. Majorságot is állított, juhokat, lábas jószágokat szerzett és gazdasági ügyeinek intézésével Szeged város lobiráját Tömösvánj János Józsefet bízta meg, a kivel nemcsak a püspöknek, de a makói elöljáróságnak is sürtí levélbeli érintkezései voltak. A többi közt 1721. évi május 22-én a makói tanács arra kérte Tömösváryt, hogy 000 írt hátralékos tartozása iránt a püspöknél haladékot eszközöljön ki és távoztassa el a katonai executiót, a melylyel a város fenyegetve volt.^) Nádasdy még mindig Győrött székelt és néha fordult meg Makón, s csak rövidebb időszakokban tartózkodott Szegeden, ahol különben úgy a maga, mint káptalana székhelyéi felállítani tervezte. Gróf Nádasdy utóda a esanádi püspökségben báró Falkenstein Béla volt. Őt követte Skmislavich Miklós. Mindketten a makói uradalmat csak ideiglenesen bírták, azaz csak életük tartamára engedtetett át a püspöki udvar könyebb fentartására Makó város és a hozzá tartozó Jgács, Kopáncs, Csókás, Rákos, Dál, Szent-Lörbicz, Tompos és Le le puszták haszonvétele. Nádasdy halála után 1730-ban a város elöljárósága i>anaszt emelt 111. Károly király előtt alelei, pannaháti és kin.géezi pusztarészeknek a püspökség által történt használatba vétele ellen, előadván : hogy e puszták mindenkor a lakosoknak képezték igaz, kétségtelen és kizárólagos javait. A király azonban a folyamodókat elutasította és kijelentette, hogy jogaikat a királyi ítélő tábla előtt folyamatba teendő birtokj)er útján ') Szegőd város levéltára 171VÍ. évi iratok. '-) II. o. 1721. évi iratok.