Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Reizner János: Makó város története - III. Makó a mohácsi vész előtt

ez a Kisfalu is később egyesült és beolvadt Makófalvába, inert a Kisfalu belynev az oklevelekben lassanként elliiuik.M Látjuk továbbá azt is, hogy a makói piaez hol az egyik, hol a másik helyen volt, s ugy ez, valamint a makói rév is a földesuraknak jelentékeny jövedelmet hajtott. A makói rév és vámszedő hely jelentőségét bizonyítják az országos levéltárba őrzött IttGO., 1449. és 1495-ik évi oklevelek is.

2) De különösen fel kell említenünk Láthori István országbírónak 1488-ból kelt egy oklevelét, a melyben a Vőinek helynév úgy látszik utoljára tűnik fel, s ahol a külön Fel- vagy Alvölnek megkülönböztetésnek ismét semmi nyoma. Ez oklevél a vőineki révet, — miként arra már fentebb utaltunk, sekélyebb vízállásnál fogva, hol az átkelések gyakorta veszedelemmel jártak, — yázlónak mondja.

8) hlmlítetlenül nem hagyhatjuk azt, hogy Makófalva a XIV. század elején már külön plébániával bírt, mely a Maroson túli föesperességhez tartozott. A makófalvai plébánia után a pápai lizedszedők lHÜi-ben István paptól 5 yarns járulékot vételeztek be, amidőn ugyanakkor a vásárhelyi plébánia csak 4 garasban, 'lompos .'t, Apáeza és Kiugécz pedig egyenként csak 2 garas összegben rótták le tartozásaikat.

4) A következő évben Makófalva plébánosa Péter volt, aki már csak 4 garas pápai tizedet tizelelt ;

f

,j de l&tG-hun ismét Istvánt látjuk a makófalvai plébánián, ki a korábbi összeget, vagyis az 5 garast újból megfizette.

0) 'I M.'«r k.''s<íl»l>. a XVII. s/.á/.;id vejben ii Makóhoz délkeléin közel••:•.() S/.l.-Ltiiiiicz «'IpiiM/.tull mezőváros is u<(yanily módon ojryi;sült és olvadl he Makóha. '-') Hunyadiak k<1ia. VI. k. IKH». I. •M *Ac lolah" vadum super Ihuiiiiiit Maros voealum, in dicla possession»- Wewlnel:. omnino in (H11ilIti (

'.hauadionsi«, — Hazai ükuiánylár. V. k •(*>(». I. *) Moiiimieiila Valicana. S

T

. I. T. I. löt. I. II. a. ii. I». II. a. I<Ü>. I.