Reizner János: Makó város története. A Makói Múzeum Füzetei 40. (Makó, 1989)

Függelék a II. kiadáshoz - Buzás László: Oklevélfordítások

és Margita s/állásokat, melyek Csanád vámügyében fekszenek és a makói határba vannak bekebelezve — Isten egyházai és a/ok vezetői iránt való királyi bizonyságunkkal és jótékonyságunkkal az előbb mondott gróf Engel Ferenc Antalnal, jövendő utódainak: a csnúdi püspököknek örökkétartóan minden királyi jogunkkal együtt, ugyanúgy annak a városnak és a pusztáknak és a szállásoknak minden hasznával és tartozékával és pedig szántóföldjeivel, művelt és műveletlen földjeivel, rétjeivel, mezeivel, erdeivel, berkeivel, hegyeivel, dombjaival, völgyeivel, szőlőivel, szőlőhegyeivel, vizeivel, folyóival, halastavaival, halászati jogaival, halrekcszeivel, vi/ei folyásával, malmaival és azok helyeivel általában bármelyiknek minden haszonvételei és tartozékai sértetlenségével — bárhogyan nevezik is — igazi határaival és régi mesgyéivel Makó, másként Makova mezővárost, nemkülönben a föntemlített pusztákat és szállásokat jog szerint és a régi állapotokat tekintetbe véve nevezett püspök késégkíviil eddig is törvényesen birtokolt és neki adózó makói jobbágyait eddig is tanúsított kegyes elhatározásunk erejével (mint azt elörebocsátottuk) örökkétartóan és minden királyi jogunkkal kegyesen átadtuk és átruháztuk; valójában átadjuk, ajándékozzuk és átruházzuk e/eket mások sérelme nélkül ezen adománylevclünk erejével és tanúbizonyságával erősítve, melyet kiváltságlevelünk formájában adunk ki ugyanazon alakban. Kelt pozsonyi királyi várunkban, 1751. augusztus hó 24. napján Magyarország, Csehország és a többiek feletti uralkodásunk 11. esztendejében. Mária Terézia sk. gróf Nádasdi Lipót sk. Koncsek Bernát sk 9. 1741. április 23. STANISLAVICH MIKLÓS PÜSPÖK SZERZŐDÉSE A MAKÓI JOBBÁGYOKKAL A KIRÁLYI ÉS A FÖLDESÚRI HASZONVÉTELEK MEGVÁLTÁSA TÁRGYÁBAN. Mi, Stanislavich Miklós Isten és az. apostoli szentszék kegyelméből csanádi püspök, pápai trónálló, Oláhország adminisztrátora, nemes Csanád vármegyének örökös főispánja, a szent királyi felség tanácsosa. Közhírré tesszük és kinyilvánítjuk mindenkinek és egyenként, akiket illet, hogy ámbár elhatároztuk Makó városunk kedvelt híveitől ő szent királyi felség által nekünk engedélyezett tizedet, kilencedet, a megszabott illetéket és egyéb földesúri jövedelmeket — más földesurakhoz hasonlóan — az apostoli királyi törvények és szokásjogok mellett behajtani és ugyanott a nekünk juttatott gazdaságot foglalkoztatni: mindazonáltal mivel előbb mondott jobbágyaink — mikor először velük találkoztunk — előttünk alázatosan könyörögtek, miszerint szegénységüket, — amelybe különösen az idők és a háborúk jogtalansága, valamint a közelmúlt ban a pestis pusztításai miatt jutottak kedvezően tekintetbe venni kegyeskedtünk, ezért nekünk a földesúrnak és püspöknek járó évenként kétszer esedékes pénzösszeg megfizetését, hasonlóan az évenként esedékes természetbeni javak teljesítési jogát bérbeadjuk. Mi a kérésükre hajolva és szomorú helyzetüket felmérve jövedelmi nk hátrányára jelen szerződést az alant meghatározott évtől cs naptól kezdődően hozzájárulásunkkal megkötöttük velük a következő pontokban. I.Ugyanazok a jobbágyaink önként felajánlották, hogy következetesen haladék ncikiil a forgalomban lévő pénzben fizetni fognak nekünk készpénzben ezernyolcszáz forintot, azaz 1800 rénes forintot: két részletben, és pedig 900 forintot Szent György ünnepén, a másik felét pedig Szent Mihály ünnepére; ezenkívül adnak egy özbakot vagy helyette 30 rh. forintot, 70 köböl zabol és 40 köböl búzát, 60 db egyéves borjút. 100 kappant vagy tyúkot, 30 pulykát, 50 ludat, ugyanúgy 50 kacsát, 2 akó tehénvajai, 24 akó makai bort az. udvartartásunk számára; a negyvennapi böjt idején vagy más önmegtartóztató napokon — míg az lehetséges — halat fognak beszolgáltatni. II. Mikor mi és tisztjeink hozzájuk érkeznek, kötelesek illő tiszteletet és megbecsülést tanúsítani, mivel valójában egyedül a szegények nyomorúságának enyhítésére való ickinteltel engedélyezzük ezt a haszonberi szerződést. III.Akaijuk és elrendeljük, hogy a bíró és az esküdt elöljáróság mindenképpen a szegény nép javára a fent részletezett évenkénti járandóságokat és a nádori kirovásokat és egyéb tartozásokat egyenlően és igazságosan vesse ki; és számvetést végezve a népből néhány jelenlévő előtt kinek-kinek lehetőségéhez, képest vessék ki a tizedet és a kilencedet; a mészárszékből és kocsmákból származó jövedelemmel úgy gazdálkodjanak, hogy ha valami a földesúri tartozások teljesítése után fennmaradna, azt ne a maguk, hanem a közösség jav ára cs hasznara és a nádori kirovás vagy egyéb adó csökkentésére fordítsák. Ha ezt másképpen teszik, szabadságunkban áll ezen három évre kötött szerződéstől vagy egy részétől visszalépni vagy azt teljesen érvényteleníteni. IV. Mindent — amit vagy készpénzben vagy természetben akár a nádori kirí vásra, akár a földesúri adóra a tizedből, kilencedből, a kiKsmákból és a mészárszékből vagy bárhonnan bevételeznek — 151