Eperjesy Kálmán: Írások a régi Makóról. A Makói Múzeum Füzetei 36. (Makó, 1984)

Írások a régi Makóról (Eperjesy Kálmán)

3 Előszó. E könyvben közreadott cikkek először a Makói Friss Újságban láttak napvilágot. A tudományos követelményeknek is lehető szem előtt tartása mellett népszerű formában való megírásukra Makó város közönségének, elsősorban a helyi gazdatársadalomnak a helytörténeti kérdések iránt mutatott érdeklődése indított. Örömmel tapasztalom, hogy a legújabb időben a helyi társadalom széles rétegei érdeklődnek történeti kérdések iránt Bár ez az érdeklődés igen érthetően ma még csak lokális jelentőségű. az eddigi tapasztalatok alapján minden reményünk megvan arra, hogy a helytörténeti problémáknak az országossal való kapcsolata révén, rövidesen siélesebb területre is ki Fog terjedni. Alábbi rajzok mindegyike a vonatkozó irodalom felhasználásával a hely4 beli és részben idegen levéltárak anyaga alapján készült. Adalékokat tartalmaznak Makó város XVII—XIX. századi történetére vonatkozólag. Ismeretes, hogy Makó is azon alföldi városok közé tartozik, amelyeknek levéltára a sors viszontagságai, ellenséges betörés és tűzvészek miatt több ízben elpusztult. Épen ezért fokozott figyelemmel kell összegyűjtenünk a ma még itt-ott feltalálható levéltári adatokat. Csak néhány vonás, egy-egy mozaik darab mindegyik cikk, de belevilágít egy új életet kezdő alföldi város számos problémájába. Felvonulnak előttünk a város újbóli felépítése, a lakosság elhelyezkedése, a megélhetés biztosítása és a régi jogok visszaszerzése körül folytatott küzdelmek. Amint látjuk elsősorban a rend fenntartása, a közigazgatás kiépítése, helyi szervezetek létesítése, elemi csapások ellen való védekezés, új települők elhelyezése, a föld megfelelőbb kihasználása, az országos gazdasági életbe való 5 bekapcsolódás foglalkoztatják e püspöki hatóság alatt élő városnak veszélu idején példás egységben összeforró, egyébként a foglalkozási ágak és érdekkörök szerint szétkülönülő társadalmát. E kötetben túlnyomórészt a csanádi püspökség makói irattárának anyagát dolgoztuk fel. Nem mulaszthatom el e helyen hálás köszönetemet kifejezni dr. Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök úr ő excellenciájának a levéltári anyag felhasználásához adott szíves engedélyéért, továbbá Kotsis István püspöki uradalmi főszámtartó, gazdasági tanácsos úrnak és munkatársainak, akik a nehezen hozzáférhető iratok átnézését számomra lehetővé tették. Kelt Makón. 1928. július hó. EPERJESY KÁLMÁN dr.