Eperjesy Kálmán: Írások a régi Makóról. A Makói Múzeum Füzetei 36. (Makó, 1984)

Írások a régi Makóról (Eperjesy Kálmán)

154 fűzfák ét cserjék is. ill a közlekedés nem lehetséges. A Fejérhézi erdőt és a Nagymlkócsaí halmot csupa magas­törzsű fűzfák borítják, utóbb! helyen járhatatlan mocsár van. — A mocsarak Feketehalomtól kezdve Palota, Forgó Tó, azután a Nagymikócsai erdő és a Görbe Tó irányában húzódnak és az előbb említett erdőnél a csatornába lefolynak. Tavasszal csak egyes he­lyeken járható, mert legalább 3 láb mély. nyáron azonban teljesen ki« szárad. Nyugat felé a sással benőtt Maros Rét nevű mocsár Földeák felé húzódik, innen a Maros mentén a marosi csárdától egészen Szegedig terjed. A Nagy Lucs, Fenes, Ürmös­hát szigetek kivételével augusztus vé­géig járhatatlan, ha azonban kiszárad, mindenütt járható a Lucs tó és Köles tónál is. — Az országút a Nagymikócsai halomnál, a már említett hídon át vezet Vásárhely felé, egészen sík földeken és legelőkön át húzódik. Ez az út jó. A Fejérházi erdőnél levő hídon ét Apátfalva felé vivő út az előbb em­155 litett patak kiöntése miatt nem hasz­nálható. A Rákosi csárdánál elhaladó komlósi út, továbbá a Feketehalmon át ugyancsak itt elvonuló orosházai' út sík földeken visz keresztül és hasz­nálható, csupón az utóbbin van egy jelentéktelen mocsór. Az Igési csár­dánál Vásárhely és Orosházára vivő útak, amelyek Nagylaknál egyesül­nek. ugyanolyanok, mint a mér em­lített útak. Az utóbbi Orosházától kezdve tavasszal az Igési csárdai ki­vételével a mocsaras rétek mialt ne­héz szekerekkel nem járható. A föl­deáki út tavasszal a 3 láb mélységű Csősz tó miatt nem járható, ezért a vásárhelyi főútat (Hau^.dtrasse) kell használni. A Maros mentén Szeged 1 felé vezető út a már említett mocsár miatt csak ősszel és télen járható, nyáron azonban Vésárhe yen ét ke­rülőt kell csinálni. — Legmagasabb pontnak Szőlőhalom tekinthető, amely uralja az egész vidéket, erről a ma­gaslatról a város és az egész kör­nyék belátható. 156 C. XX. S. 31. Ezen a részen nincs község, csak az emiitett Maros folyó, amelynek környékét erdők borítják és sok fűvel benőtt sziget van rajta. Az út. mint Csanádnál is. mocsaras réteken és cserjéseken át vezet. C. XX. S. 28. Sámson puszta. A Szá­razár egy folyó mocsár (flüssender Morast), amely huzamos esőzés után. ha meggyűl a víz benne, ki szokott önteni. Ilyenkor seholsem lehet át­kelni rajta. Ennek a pataknak mere­dek partjai vannak és sáros a talaja. A csárdánál egy kis cserjés van. Az itt levő mocsarak és vizes helyek napos Időben teljesen kiszáradnak. Az útak jók és állandóan használ­hatók. Ez a szekció teljesen sík. csak itt-ott emelkedik egy homokbucka. Ugyanitt látható a kopóncsi rom (a mainál sokkal épebb állapotban). ügy a térkép, mint e hozzátartozó leírás katonai célokból készült, tehát megbízhatósága kétségen felül áll. E fontos katonai térkép után a vá­ros és megye kataszteri térképeit is 157 el akarták készíteni. Helyi és külföldi levéltári adatok bizonyítják, hogy nagy apparátussal folytak az előmun­kálatok, a munka azonban mégsem készülhetett el. Ez időtől fogva helyi inzsellérek több Ízben elkészítették Makó város és környékének térképeit. Kiemeljük közülük Vertics József. Giba Antal, Mátéfy Pál és Id. Breuer Gusz­táv munkált, amelyek időnként hü ké­pét adják a fejlődő város állapotának. A XIX. században készült térképek kő­zött különös figyelmet érdemel a helyi püspöki irattárban őrzött Giba-féle térkép, amelynek cfme: „Ábrázolatja Makó Püspöki várossá azon részének, melyet 1821. Eszt. Árvíz után Nagy­mélt. Püspök Remetei Kőszeghy László úr Eő Exja kegyes parancsolatjából rendbeszedelt 1821-ben Giba Antal Mélt. Makai uradalom Földmérője." Igen tanulságos a Makóról 1863— 64-ben készült második katonai fel­mérési térkép, továbbá egy, az Or­szágos Levéltárban őrzött kézirati térkép, amely az abszolutizmus kora­43

Next

/
Thumbnails
Contents