Eperjesy Kálmán: Írások a régi Makóról. A Makói Múzeum Füzetei 36. (Makó, 1984)

Írások a régi Makóról (Eperjesy Kálmán)

110 génység róvására kivonjék. „Mely nem fájdalmas-e ... és vájjon kl engedőiméből 1" 5. „Mivel az Elöljárók a közönsé­ges Jónak előmozdításában tartozná­nak teljes igyekezetek szerint minden fogyatkozás nélkül maguk kötelessé­geket megtenni, ezt félretévén még éjszakának idejében bort, búzát a város hombárjából és pincéiből bá­torkodnak eltulajdonítani és azon szín alatt, hogy a Paróchiára öl fa szükséges légyen, maguknak szokták elhordatni, mely gazdálkodás vájjon gyarapitása-e a szegénységnek ?" 6. Legnagyobb a panasz Szűcs Ferencre „ki az Esküdtek közül mindenkinél legnagyobbra horgász és a szégénységnek nem hogy gyá­molítója sőt csufolója ..,, hogy ez pél­dásan megzaboláztassék vagy hívatal­Jától absolváltassék, a köznép óhajtja." 7. Állapíttassék meg bizonyos rend és arány a terhek viselésében, ami alól az elöljárók se vonhassák ki magukat. 111 8. Kegyeskedjék a földesúr az elöl­járóságot kötelességének teljesítésére buzdítani, mert .sok károkat, hasz­not éppen semmit az Elöljárók nem szereztek és kiki csak azon volt mind akkoráig, hogy magát gyara­píthassa, a közönséges jóról keveset vagy semmit sem gondolt, hogy ezen köztök bévett abusus ki irtatnék ..." 9. Kitűnt nemtörődömségük a bor vásárlásnál is. A város kocsmái szá­mára távoli vidékekről a szegény nép róvására drága és rossz bort szereztek be. 10. „Ide kapcsoltatik az is, hogy a nádvágást közönségesen Eskütt uraimék tilalmazták,' és már közülük sok száz kévéket maguknak levágtak.* Ezek „a szegény Makai Contri­buens nép" panaszai, amelyekel a földesúr előtt évenkint megismételnek. 1790-ben Erdei Mihály és társai bíróválasztás előtt ismét a földesúr­hoz fordulnak panaszukkal. Az elöl­járók ellen a régiek mellett ujabb vádakat emelnek és a visszaélések 112 megszüntetésére konkrét javaslatot tesznek. Most is sok a panasz a szegény nép róvására előnyöket él­vező elöljárók ellen „nemcsak elő­menetelünket alattuk nem látjuk, ha­nem siralmas szemmel nézni kölletik az ő nagy hamis ravaszságukat . . . Megunván közönséges városunk há­zánál enni s inni beneficiumukat. más házat választoltak annak na­gyobb pazallására ..." Míg a népet eltiltották a Klárahajlás lekaszálásától, a bíró és Dobsa perceptor részesül­tek belőle. Szűcs Ferenc pedig „ki álnok, ravasz, hamis maga hívataljá­ban" Kingéczet a szegediek kezére játszotta, de neki is volt haszna be­lőle ; a várostól pedig a bort hordó­számra beszerzési áron vásárolja. Azt javasoljók, hogy a bírák gazdálko­dása minden évben vizsgáltassák felül, akié nincs rendben, vagy nem készítette el, az a választáson semmi­hivatalra ne jelöltessék. Végül kérik a földesurat, hogy min­den évben bemutatott panaszukat 113 végre szíveskedjék megvizsgálni, mert „ha mostanság is meg nem hallgat­tatunk ... ily igazságos, fájdalmas és elszenvedhetetlen injuriánk végett kinteleniltetünk n felső Instancziákra fakadni ..." E beadványnak, ame­lyet ez elégedetlenek nevében 24-en írtak alá, több foganatja volt az előb­bieknél. Eljutott a püspök kezébe is, aki maga vezette rá, hogy az uradalmi prefektus a bentírt pana­szokat pontról pontra vizsgálja meg és intézkedjék. Szentgyörgyi prefektus teljes erély­Iyel fogojt az ügy kivizsgólásához. Úgy látszik mégsem volt minden rendben a számadások körül, a pre­fektus arra is gondolt, hogy a tanács tagjai közt hallgatólagos szövetség áll fenn. Az elöljárókhoz intézett át­iratában nem kevesebb mint 20 kér­désre vár feléletet. Érdeklődik az elöljárók szem'élyi adatai iránt. Ki hány éve áll a város szolgálatában, viselje már más hivatalt is, elszá­molt-e a számadása alá tartozó ja­32

Next

/
Thumbnails
Contents