Eperjesy Kálmán: Írások a régi Makóról. A Makói Múzeum Füzetei 36. (Makó, 1984)

Írások a régi Makóról (Eperjesy Kálmán)

82 keny részéi a tanácstól kapják. A templomok és Iskolák évi lalarozésl költsége a kathollkusoknál és reformátusoknál egyenlő összeget tett kl, az oroszoké annak egyharmada volt. Ugyanez az arány a tanttói fizetéseknél is: 1798-ban a kntholikus és református rektornak 300 ft., az orosz tanítónak 100 ft. fizetést ad a város. 1780. óta a kalh. és ref. kurátor évi 15 ft. fizetést húz, az orosz 5 fl.-ot. Több adat van rá, hogy a tanács az iskolai tanítás rendjébe, a fegyelmezésbe és a vakáció idejének kitűzésébe is beleszólott. Már a XVIII. században régi szokás szerint a reformátusok számára minden harmadik évben a város kocsiján Debrecenből rektort hozlak. Minden évben hozzájárult a tanács a Szt. Istvánnapi „sollemnitas" fényének emeléséhez, mely célra 25 fl.-ot, 2 akó bort és 1 hordó sört szavazott meg. Városi támogatás mellett történt az egyházi adók behajtása is, melynek nem fizetése esetén ugyanolyan rend83 szabályokat alkalmazlak, mint a többi adónál. Gondja volt a tanácsnak a betegek és elesettek istápolására is. Árvíz és tűzkárosultaknak adóját elengedték és támogatták őket lakásuk -felépítésében. Már a XVIII. században volt a városnak betegápoló háza, amelyről azonban közelebbi adatok nem állnak rendelkezésünkre. 1791ben nyílván a közelben dúló háború katonai kórház felállítását tette szükségessé, amelyet a város látott el ágyneművel. Előző évben Nestner Fülöp helybeli chyrurgus egy Korniss Ádám nevű fagyott lábú embert nemcsak gyógykezelt, hanem élelemmel is ellátott. Kezdetben az orvos nem tartozik a városi alkalmazottak közé. de a tanács minden esetben szívesen fogadja letelepedésüket, sőt állandó támogatást is nyújt nekik. 1797-ben elhatározza a tanács, hogy „Khele Antal úr, Examinatus Chyrurgus, hogy a város lakosainak népességéhez képest iöbb ilyen tudományú embersé84 ges ember a városban találtasson. Város borbélyának neveztetik és őkelmének jobb subsistenciájára nézve a város részéről 3 köböl búza. 3 köböl árpa rendeltetik és mindenféle taxája elengedtetik." 1805-ben mér szerepel a felcser az alkalmazottak között & köböl búza, 6 köböl árpa és évi 10 Rh-ft. fizetéssel.— Elismerésre méltóan, teljesítette kötelességét a tanács gabonahiány esetén. Az 1795-ik évi Ínség idején kölcsönpénzből gabonát vásárolt a lakosság eltartására és tekintélyes mennyiségű búzát, árpát, zabot, kölest és kukoricát osztott ki vetőmagnak. A XVIII. század nyolcvanas éveiben a tanács is megkapja II. József rendeleteit, amelyeknek értelmében egész sorát lépteti életbe az új intézkedéseknek. Ez intézkedéseknél a császári rendeleteket a helyi viszonyokhoz próbálják alkalmazni. E rendeletek elsősorban a jogszolgáltatásra, közegészségügyre, idegenek ellenőrzésére, a gazdasági cselédség védel85 tnére, a közbiztonság emelésére és általában a gazdasági kultura fejlesztésére vonatkoznak. Üdvös határuk nem maradt el, eredményük a város gyors fejlődésében jutott kifejezésre. Makó város népe apró-cseprő peres ügyeinek elintézése céljából írásban fordult a „Betsületes Tanács"-hoz. A tanács igazságszolgáltatási hatásköre korlátozva volt, Ítéleteit a tanácsrülési jegyzökönyvek örökítették meg. A tárgyalásra kerülő ügyek közt szerepelnek : apró kihágások, birtokcsere, osztályegyezség, magánjogi keresetek, adóelengedés és mérséklés, keresztény-zsidó panaszok, becsületsértés, lopás, könnyű testisérlés, tyukperek, káromkodás, rágalmazás, paráznáikodás, közcsendháborítás, betyárokital való cimborálás, csavargás, házastársak kibékítése stb. A bírák itéleleiket az érvényben levő rendeletek szemelőtt tartásával legjobb belátásuk -szerint hozzák meg. Amire nincs törvényes utasítás, ott a józan ész 25