Laczó Katalin: Vén Emil élete és művészete. A Makói Múzeum Füzetei 35. (Makó, 1984)

Pályakezdés

Vén Emil a természetszemlélet, az objektivitás nyomán jutott el oda, hogy vásznain meghatározza az ember viszonyát a világegyetemhez. Ez az, ami cél volt és cél maradt az ősemberi barlangrajzoktól Beethoven szimfóniáiig és örökké... Kohán György Vén Emil művészete — egyetemessége és olasz gyökerei mellett — hazai, sok tekintetben makói fogantatású. A művész második hazájának tekinti e várost. Makó városa művészpályájának áttekintésével köszönti a művészt. Pályakezdés „Magyar apának, olasz anyának a latin tengerpart fényözönében gyerekeskedő' fia"

1 1902. április 9-én Fiumében született. Apai nagyapja magyar szűcsmester volt. Díszesen kivarrott szűröket készített még százkét éves korában is. Úgy érzi, hogy tőle örökölte a tehetségét. Édesapja szerencsi születésű szabómester volt. Fiumében dolgozott, az ottani Szociáldemokrata Párt elnöke volt. Mint a munkásmozgalom vezetője sztrájkot szervezett Fiumében. Édesanyja Ortone a Mare-ban született. Sokáig úgy emlékeztek reá, mint a környék legszebb leányára. Édesanyja nagybátyja püspök volt, így belőle apácát akartak nevelni egy Fiume melletti kolostorban

2. Szülei ismeretsége onnan eredt, hogy édesanyja édesapjától tanulta a szabó mesterséget. A család Fiuméből Triesztbe költözött, majd 1915-ben, a világháború idején elmenekültek onnan. Apját hívták a testvérei, hogy jöjjön haza a családdal. Először Budapestre, majd Sátoraljaújhelyre költöztek, végül ismét a fővárosban telepedtek le. „Az első világháború után mi nagyon szegények maradtunk,, az apám egész vagyona eltűnt, tehát új életet kellett kezdeni. Nekem meg kellett lassan tanulni a magyar nyelvet" — emlékezik vissza azokra az évekre"

3. Tehetsége hamar kitűnt, ezért már hároméves korában egy olasz freskófestő vette szárnyai alá. Gyermekkorától kezdve mindig szerette a zenét is. Az anyagiak biztosítása érdekében azonban először mesterséget kellett választania. Egy Torda nevű fényképésznél tanult. Közben 1916—17-ben beiratkozott az Iparrajziskolába, s különösen a díszlet- és üvegfestés érdekelte. Esténként bejárt az Iparművészeti Iskolába, s amikor jelentkezett, fel is vették, de három hónap múltán otthagyta, ugyanis érdeklődése egyre inkább a festészet felé fordult. 1919-ben Uitz Béla szabadiskolájában tanult, s Uitz nagy hatással volt reá. „A tizenkilences forradalom — idézi fel emlékeit — nálunk óriási jelentőségű volt. Én akkor Uitz Béla tanítványaként éreztem a szabadságot, ami nekünk művészeknek 1 Zolnay László: Vén Emil művészete. Művészet, 1961. 12. sz. 22—23. p. 1 Nem vállalta ezt az életformát, ezért a kolostorból a tengerbe vetette magát. Kimentették. 3 Beszélgetés Vén Emillel. 1972. december 5-én. A riportot összeállította Szalma István Jelenlevők: Borovics Miklós, Keczer Tamás, Puszta János. Magnófelvétel. 5