Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781- ben. A Makói Múzeum Füzetei 33. (Makó1983)

2. táblázat A parasztság rétegződése az úrbérrendezés idején ( százalékban ) Jobbágy Zsellér Házatlan zsellér Magyarország 67 27 6 Makó 51 35 14 A társadalmi rétegződés ilyen nagyfokú előrehaladottsága párosul a földterület nagymérvű elaprózódásával is. Ez a társadalmi-gazdasági körülmény teszi szükségszerűvé az intenzív kertészkedés kibontakozását. A reprezentatív felmérések során a mintavételt — köztudottan — úgy végzik, hogy elméletileg egy teljes felvétellel azonos eredményt legyen képes adni. Egy tűzvész során keletkezett „mintavétel" vak természeti csapás eredménye, ezért feltétlenül korrekciót igényel. Ha társadalmi rétegződés szerint összevetjük a megégett városrészt a városi átlaggal, mintegy 5—10 százalékos eltérést mutat. 3. táblázat Társadalmi rétegződés Makón és a megégett városrészben (százalékban) Jobbágy Zsellér Házatlan zsellér Makó 51 35 14 A megégett városrész 61 31 8 A GAZDASÁG ÁLLAPOTA A tűzvész idejére a mezőgazdaság két fő ága: a földművelés és az állattartás — a földterület igénybevétele alapján — hozzávetőlegesen azonos szinten állt. Már az állattartásnak nincs meg az az uralkodó szerepe, mint néhány évtizeddel azelőtt, a földművelés szerepe jelentősen megnőtt. 4. táblázat Makó határának művelési ágak szerinti megoszlása 1779-ben Jugerum (1100 D-öl) % Legelő 22 222 30,3 Rét 11 634 15,9 Szántó 33 581 45,9 Belső fundus 460 0,6 Kert, szőlő 1 187 1,6 Erdő 469 0,6 Állóvíz, tó 3 738 5,1 73 291 100,0 7