Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781- ben. A Makói Múzeum Füzetei 33. (Makó1983)

összege. Egy telkes jobbágyra eső házi és hadi adó átlaga 18, a házas zselléreké 4 forint. A tűzvész igen súlyos gazdasági-társadalmi következménnyel járt. A kárvallott házas zsel érek 71 százaléka házatlan zsellér sorba süllyedt. Mindössze öt családnak sikerült a v. olt házát részben vagy teljesen újjáépítenie, ezt is csak az állatállomány árubabocsátásával tudták elérni. A telkes jobbágyok 11 százaléka nem tudta a házát helyreállítani. Rokonokhoz vagy inkább szállásra költözhettek. Állatállományuk 31 százalékkal csökkent. A kár­vallott telkes jobbágyokat is érzékenyen érintette a tűzvész, de jogállapotukban vál­tozás nem történt. Tűzvészek és más természeti csapások ellenére Makó a 18. század végére virágzó mezővárossá kezd fejlődni. Természeti és gazdasági adottságai kedvezőek, földje jó minőségű, jobbágytelkei az országban a legnagyobbak közé tartozanak, a püspök­földesúrtól a függési viszony taksás jobbágyi, az egész határ úrbéres föld, a Maros 1754. évi szabályozása után ezek az évtizedek árvíztől mentesek. 26 I

Next

/
Thumbnails
Contents