Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781- ben. A Makói Múzeum Füzetei 33. (Makó1983)
15. táblázat A házak osztályba sorolása 1781-ben (százalékban) Megégettek Makó I. Classis 32 13 II. Classis 50 36 III. Classis 18 51 100 100 A házak klasszisa, osztályba sorolása nem a bennük levő helyiségek számától függően történt, hanem az épület állaga, státusa szerint, de az építmény nagysága alapján kifejeződik benne az alaprajzi tagolódás is. Ha a házak városi szintű osztályba sorolását összevetjük a leégett épületek alaprajzi tagolódásával, következtetni tudunk a városi szintű állapotokra. Az első osztályú házak 5—6 osztatúak, 24—30 méter hosszúak, a második osztályba soroltak általában 4 osztatúak, 16—20 méter nagyságúak, az épületek több mint fele harmad osztályú, 2—3 helyiséggel, 8—14 méteresek. A házépítés módjára az elégett anyagok megnevezéséből lehet következtetni. Simon Istvánnak volt két szelemen ágasa, többeknek gerendájuk, palincsuk, desz. kájuk. A tetőt gyékénnyel és náddal fedték. Tíz háznál 3 600 kéve gyékény semmisült meg, amelyet tetőjavításra tartalékolhattak. „A városházánál levő istállónak fedelét gyékénnyel és náddal egészen újonnan megfedik, gyékénnyel felverik és náddal belől, felől megveretik és szegik." 3 4 Az újjátelepülés idején a házak kivétel nélkül patics-falúak voltak, hiszen még a katolikus és református templom is így készült. Az előbbit 1718-ban, az utóbbit csak 1778-ban építették át. A vizsgált városrészben az első megtelepülök sövényfalú szükség épületeit már szilárdabb falúra cserélték ki. A végrendeletek több esetben két házat említenek: egy megroskadt ócskát és egy újat. Ez nemcsak állapotbeli megjelölés, hanem az építés-technikában történt változás kifejezője is. Makón a vertfalú házak terjedtek el, a sövényfal a melléképületeken és a periférikus városrészeken élt tovább. Megjelentek a házépítő paraszt-specialisták: házverők, házfedél csináló mesteremberek. 3 5 Kovács István telkes gazda lakóháza kiegészül egy másik épülettel, Joó Mihályé egy sütőházzal. A sütőháznak főzést is szolgáló kiskonyha funkciója nem volt, még nem alakult át a felső konyha tiszta konyhává, ugyanis az egyik feljegyzésben ez áll: „Az Udvaron sütő kis ház. Abban Pálinka főző kazán egész készséggel." 3 6 A gazdasági melléképületekkel való ellátottság a vizsgált városrészben igen magasszintű. A jószágot istállóban, tehén akolban, esztrengában, sertés- tyúk- és lúdólban tartották; a gabonát életes kasban, hambárban, kukoricás kasban; a kocsit kocsiszínben. A telkes jobbágyok gazdaságának 88 %-a, a házas zsellérek 59 %-a istállóval ellátott. Több gazdaságban (a telkes gazdák 27, házas zsellérek 0,6%-ánál) két istálló 3 4 MVL Tü. jkv. 1793. 3. 2 3 5 MVL Tü. jkv. 1793. 23, 1801. 22. 3 S MVL Tü. jkv. 1789. 27. 18
