Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781- ben. A Makói Múzeum Füzetei 33. (Makó1983)

kamrás házat értünk — Lábas Nagy Mihályné zsellér is ott lakott. Ez patriárkális kapcsolatot is jelenthet. A konyha vagy pitar kifejezés sem a tűzkár összeírásában sem a korabeli inventáriumokban nem szerepel. Általánosnak mondható az ilyen megjelölés: „vagyon házam, ahoz tartozandó kamrával és istállóval". A házon tehát nem pusztán szobát értettek, hanem szoba-konyha együttest. A társadalmi rétegződés az alaprajzi tagolódásban is jól tükröződik. A telkes jobbágyok házai 3—6, a házas zselléreké 2—4 osztatúak. Mindez azt mutatja, hogy az újjátelepülés után nyolc évtizeddel — a lakók második nemzedéke — már igen differenciált tagolású házakban laknak. 13. táblázat A leégett házak alaprajzi elrendezése Jobbágy Zsellér db db Szoba-konyha 3 Szoba-konyha-kamra 17 9 Szoba-konyha-kamra-kamra 8 1 Bolt-szoba-konyha-szoba — 1 Szoba-konyha-szoba-kamra 3 3 Szoba-konyha-szoba-kamra-kamra 3 — Szoba-konyha-szoba-kamra-kamra-kamra 2 — 33 17 A szoba-konyhás ház továbbfejlődésének fő tendenciája egy vagy több kamrával való bővülés. A második szoba főleg társadalmi rangot fejez ki, a kamrák növekvő száma pedig a gazdaság differenciáltságát is. Általánosítás céljából a helyiségek elnevezésétől eltekinthetünk, az előfordulás %-os megoszlása: 14. táblázat A vizsgált házak alaprajzi tagolása ( százalékban ) Jobbágy Zsellér Összesen 2 osztatú 18 6 3 osztatú 52 53 52 4 osztatú 33 29 32 5 osztatú 9 — 6 6 osztatú 6 — 4 100 100 100 A vizsgált városrészben többségében 3 osztatú házakban laktak, de a telkes jobbágyok közel fele ennél nagyobban. A városi átlag lényegesen rosszabb, hiszen a mintavétel a városközpontot reprezentálja. Ennek korrekcióját a dicalis összeírások alapján a házak osztályba sorolásával végezhetjük el. 17