Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781- ben. A Makói Múzeum Füzetei 33. (Makó1983)

hajóval" bonyolítják le. A II. József kori ország leírásból is tudjuk, hogy a város alatt Zugoly kivételével, ahonnan Zomborba lehet kocsival vagy gyalog eljutni, sehol sem lehet átkelni. A tűzvész során 4 kocsi, 1 kocsi kas, 2 szán, 6 nyereg, 3 kocsi kötél semmisült meg; továbbá hám, gyeplő, kantár, ponyva, ponyva kötél, rudas fa tengely fa. A talicskával történő teherhordás is általános lehetett, a gazdaságok 10%-ánál jeleztek ilyen jellegű kárt. Zsák átlagosan — mind a telkes jobbágyoknál, mind a házas zselléreknél — gazdaságonként 4 semmisült meg. NÉPI ÉPÍTÉSZET A belső telek nagyságát az urbárium egy jugerumban (Csanád megyében 1 100 • -öl), illetve általánosságban akkora földterületben határozták meg, melybe két pozsonyi mérő magot lehet vetni. A telek nagyságát a mértékegység tört számával (pl: 2/8, 4/8, 9/16, 10/16) fejezték ki, (a táblázatban ezt négyszögölre átszámítva is adjuk). Az urbárium a tűzvészt követő évben készült, mely az 50 kárt szenvedett gazdaságból 41 családra vonatkozóan tartalmaz adatokat. 11. táblázat A belső telek nagysága a vizsgált városrészben ( százalékban ) Jugerum • -öl Jobbágy Zsellér 11/16 756 3,5 10/16 688 14 17 9/16 619 10 — 8/16 550 7 33 7/16 481 3,5 — 6/16 411 7 17 5/16 344 17 — 4/16 275 31 25 2/16 138 7 8 A házas zsellérek belső telek átlaga mind a megégett városrészben, mind az egész helyiségben magasabb a telkes jobbágyokénál. 12. táblázat Egy gazdaságra eső belső telek nagysága (a-ölben) Megégett városrész Makó Jobbágy 434 382 Zsellér 446 570 A leégett városrész Makó törzsökös települése, ott a teleknagyság az újjátelepülés idején alakult ki 400—500 D-öl között ingadozva. E terület eredeti lakói telkes jobbágyok voltak, a viszonylag kis számú házas zsellérek a későbbi évtizedekben jelentek meg. 15