Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781- ben. A Makói Múzeum Füzetei 33. (Makó1983)

viszont számuk már 33, 1780-ban 72. Jogállapotuk szerint valamennyien házas zsellérek. A kárt szenvedettek között három kézműves volt. Szilágyi István fazekas kárlajstromán 300 korsó, 5 tál, 5 fazék; Szűcs Mihály szűcsnek pedig — ki tímársággal is foglalkozhatott — 4 csáváskád és 80 báránybőr szerepel. A legmódosabb iparos Szabó György szabó, de mesterségbeli káráról nincs szó. Körösi Mihálynak pintér mesterséghez való szerszámai semmisültek meg, valószínűleg felhagyott a szakmával, ugyanis a dicalis összeírás nem sorolja a kézművesek közé. A korabeli inventáriumok az egyes kézművesek szerszámkészletére pontos adatokkal szolgálnak. Tajts György csizmadia műhelybeli eszközei: 25 pár kaptafa, 3 pár sámfa, 2 mustra, (egy réz, a másik vas), 1 tőke, czifrázó, sodrók.

2

0 Kutas Mátyás kerékgyártó szerszámai: vonószék, esztergáló eszköz, köszörűkő vályúval, keréktalpaló szék, tengelyhúzó, czirkalcm, rámás fűrész, kisebb fűrész, nagy kalapács, kis kalapács, faragó balta, faragó bárd, 4 ráspoly, 8 véső, 7 apró véső, füles véső, 2 kétkézvonó, 14 fúró, (ebből 1 hosszú, 3 nagy, 7 kicsi) 3 gyaluvas, srófmetsző. Vannak még a műhelyben félkész termékek: (16 küllő, 8 talp, 20 tengelyfa, 2 rúdfa karikával, 2 talpatlan kerék) és különféle anyagok (14 lőcsnek való fa, 38 talpnak való, 1 tüskésfa, 1 vasék, dirib darab fák).

2

1 György Kovács műhelyfelszerelése: öreg üllő, szarvas üllő, 2 fúró, 3 előütő pöröly, pöröly, 2 félkéz kalapács, 9 fogó, 7 szegfejező, 6 kohóbavaló, 6 spáring, 2 fejszefogzó, marokvas hajtó, patkó homorító, ráfhúzó, köszörűkő, 4 igazító, 2 vágó, lukasztó, 2 gömbölyű lukasztó, 3 hegyes lukasztó, szegletes lukasztó, cifrázó fáncz, 2 harapó fogó, köröm faragó, patkoló verő, 3 ár, állatgyógyászati eszközök: 2 érvágó, ló száj tisztító vas. Farkas György szűrszabó műhely berendezése és szerszámai: műhely asztal, szabó asztal, láda, 2 műhelyben való szék, kis tőke, kis fogas, 2 dézsa, vagdaló (deszka), metszővas, cérna gömbölyítő fa; leltárba vett anyagok: egy vég fekete posztó, egy vég fehér posztó, két darab posztó, öt gombolyag zsáknak való, egy fehér prém, három gombolyag varrni való cérna.

2

2 A tűzvészt megelőző esztendőben leégett a város serháza, ezért Christovits Imre csanádi püspök 1780-ban „az Maros mellett levő maga serházát, ott levő serfőzőnek házával és mindennemű található épületekkel, kerítésekkel, tulajdon maga nagy kazánjával és az serfőzéshez kívántató eszközeivel együtt a városnak örökösen által ad."

2

3 A serház eszközleltára 1798-ban készült el. Maga az épület állt a tulajdonképpeni serházból, a pálinkaházból, a serivóból, a serfőző szoba-konyhás lakásából, malomból, az udvaron lóistálló, sertésól, kút. A fűtés föld kemencével történt, a házon üveg ablakok és pléhes ajtók vannak. A serház felszerelései 1 véka, 6 puttony, 8 fertályos safTli, 3 egyfülű saffli, 3 kármentő, 2 malátás hordó, 3 komlós hordó, 23 seres hordó, 1 kisebb kád, 1 másló kád, 6 másló lapát, 3 ser alá való vályú, 1 standár, 2 cserpál, 1 ser kazán, 1 hűtő, 1 komlós kas. A pálinkaházban van: 2 pálinka főző kazán, mindenik 3 csővel, 2 csüves hordó, az üres hordók felett vályú, 1 tisztázó lajter, 3 másló 2

0 MVL Tü. jkv. 1788. 64. 2

1 MVL Tü. jkv. 1801. 16. 2

2 MVL Tü. jkv. 1801. 30. 2

3 Idézi Reizner J., Makó város története. Szeged 1892. 124—125. lap. A serház a mai Liget és Gőzmalom utca sarkán állt. A második világháború során megrongálódott épület utolsó falmaradványait 1980-ban bontották le. A Gőzmalom utca korábbi neve Serház utca. 2

4 MVL Tü. jkv. 1798. 5. 12