Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - Az első iskolák felállítása
Makó város tanyavilágának végső kifejlődéseként — az 1943. évi állapotot véve alapul — a tanyák száma 1977, a tanyai lakosok száma 6564 volt. 1 8 Az ezt követő időszakban ezek a számok egyre inkább csökkennek. Az első iskolák felállítása A tanyavilág kialakulásával, a család tanyára történő fokozatos kiköltözésével a gyerekek is részesei lettek a tanyai életnek. Ezzel egyre inkább előtérbe került a kint élő lakosság egyik életfontosságú problémájának, az iskolai oktatásnak a megoldása. Az abszolutizmus központi kormányhatóságai a tanyai iskoláztatást állandóan napirenden tartották, és különösen Békés, Csongrád, és Pest-Solt megyék vezetői személy szerint is sokat foglalkoztak a tanyai iskolák ügyével, de a helyi hatóságok nemtörődömsége és a felsőbb hatóságok lazább ellenőrzése miatt az iskolák létesítése nem haladt mindenütt egyformán előre. Makón, a városban már a XVIII. század végén és a XIX. század elején is biztosítva volt az egyházak iskoláiban a megfelelő szintű iskolai oktatás. A tanyai iskoláztatás a XIX. század közepén — kezdetben minden helyhatósági kezdeményezés és támogatás nélkül — kezdett kibontakozi. Törvényes kötelezettség hiányában és a vegyes vallású lakosság miatt sem az egyház, sem a polgári lakosság nem vállalta el szívesen az iskolák létesítését és fenntartását. 1856 tavaszán azonban a református és a római katolikus egyház vezetőinek buzdítására sikerült elérni, hogy a tanyai lakosok mégis magukra vállalják két iskola saját erőből történő felállítását. Horváth Illés, aki az 1875-ben alakuló Makó város Iskolaszékének az elnöke, azt megelőzően a helybeli római katolikus népiskola tanítója volt, 1896-ban írt népoktatásügyi monográfiájában a tanyai iskoláztatás kezdeményezőinek Sepsei Istvánt és K. Varga Istvánt említette meg, mint sokgyerekes és jómódú tanyai lakosokat. A nevezettek — gyeremekeik taníttatása érdekében — összefogtak a hasonló gondolkodású tanyai szülőkkel, hogy saját költségen iskolai helyiség céljára tanyát béreljenek és tanítót fogadjanak. A szülők áldozatkészségéből, minden egyéb támogatás nélkül kibérelték Túri Fodor Péter tanyáját. így 1857 május első napjaiban megszületett a csókási tanyai iskola. Első tanítója a Makra Imre prépost által ajánlott Boross József volt. A szülők fizetésképtelensége miatt azonban egy fél év elteltével fel is számolták. Ezzel egyidőben és hasonló körülmények között jött létre a második tanyai iskola is. Báló Péter tanyai lakos hamarosan újabb lehetőséget biztosított, ingyen adott az iskolának és a tanítónak otthont, újra elkezdődhetett a tanítás. 1 9 Horváth Illés leírásából az tűnik ki, hogy a csókási iskola római katolikus tanítója Boross József. A másik iskoláról csak említést tett, annak sem tanítóját, sem helyét nem közölte. Ezzel szemben a városi tanács által 1858-ban, szolgabíró utasítására készített kimutatás szerint a csókási iskolában Szabó István református tanító 32 fiú és 15 leánygyermeknek, Igáson pedig Boros István római katolikus tanító 34 fiú és 18 leánygyermeknek oktatta a betűvetés tudományát. A különböző felekezetekhez tartozó gyerekek hitoktatását is ők végezték. 2 0 A hivatalos kimutatás, illetve Horváth Illés leírása az iskolák helyére és egyházi hovatartozásukra vonatkozóan ellentétes adatokat szolgáltatott. Mi volt a valóság? A Makóhoz tartozó, volt úrbéri tanyaföldek állapotáról 1861-ben készült telekkönyvi adatokból megállapítottuk, hogy a Horváth Illés által közölt első római katolikus jellegű tanyai iskola épülete Turi Fodor Péter tanyája — a csókási határrészen 662 sz. alatt volt bejegyezve. Innen az iskola átköltözött, a Báló Péter által in8
