Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A SZOCIALISTA ISKOLARENDSZER MEGVALÓSULÁSÁNAK AZ ÚTJA - A szocialista köznevelés alapjainak lerakása
hetők vissza. Az eredményes oktató-nevelő munkát a tanárokra háruló terhek sokfélesége is akadályozta. Az oktatás fejlesztésében jelentkező ellentmondások feltárásának és leküzdésének módja adminisztrációs útra terelődött, az ideológiai harc rovására. A határozat hibái miatt a kívánt cél és eredmény ellen hatott. Bár helyesen határozta meg az elkövetkező évek feladatát, de az ahhoz szükséges feltételeket nem biztosította. Nem teremtette meg a nyugodt, kiegyensúlyozott munka feltételeit. Nemcsak az új lehetőségek, de az új konfliktusok forrása is lett. Ez az időszak a szocialista iskola és pedagógia kialakulásának küzdelmes és ellentmondásos, nagy pozitívumokat és súlyos hibákat magukon hordozó szakasza. A fejlődés a hibák ellenére is felfelé ívelt és számos területen sikerült a szocialista pedagógia alapjait lerakni. A köznevelés légkörére kedvezően hatott az, hogy az MDP Központi Vezetősége 1953 júniusában feltárta a politikai és gazdasági élet hibáit és felszámolásukra határozatokat hozott. A fejlődés újabb jelentős állomásának tekinthetjük a párt 1954-es határozatát a közoktatásról, 23 9 amely megőrizte az 1950-es párthatározat vívmányait, ugyanakkor új távlatokat mutatott és új periódust nyitott a szocialista pedagógia fejlesztésében. Megfogalmazta az általános iskola fejlesztésének feladatait. Lényeges és részletes útmutatásokat tartalmazott a köznevelési hálózat fejlesztésére, a nevelés tartalmára, szellemére vonatkozóan. Jó lehetőségeket teremtett a hibák kijavítására, az általános iskola fokozott fejlesztésére. A fejlődés azonban nem volt egyértelmű és töretlen. Az 1953—56-os időszakban megjelent útmutatásokban a pedagógiai célok nem voltak mindig világosak, félreérthetetlenek. Sok volt a bizonytalanság. A politikai életben jelentkező hibák hatással voltak az iskolai életre is. A tantervi és az általános fegyelem egyre jobban lazult, csökkent a tanulmányi munka színvonala. Nőtt az igazolatlan mulasztások száma, elhanyagolták a házi feladatokat. Az 1956-os év eseményei a köznevelésre is hatással voltak. A fiataloknak nem egy csoportját sikerült átmenetileg megtéveszteni, befolyás alá vonni és ellenforradalmi cselekedetekbe sodorni. Az ifjúság jelentős részében zavart okozott. Sok esetben tévesen ítélték meg a párt programját, a szocializmus eszméit. A pártot, a szocializmust a hibákkal azonosították. 24 0 Az ellenforradalom leverését gyors konszolidáció követte, a köznevelés helyzete is gyorsan megszilárdult. Az események megmutatták, hogy komoly hibák voltak az oktató-nevelő munkában. A túlméretezett tantárgyi anyag megtanítása túlterhelte mind a tanulókat, mind a nevelőket, kevés idő jutott nevelési kérdésekre. Az ifjúság mást tanult az iskolában, mint amit látott a valóságban. A fiatalok körében erkölcsi zűrzavar alakult ki, a szabadság szabadosságba csapott át. Az eredményes munka érdekében le kellett vonni a tanulságot, a nevelő munkát a szocializmus építésének követelményeihez kellett alakítani. A nevelési eljárásokat is meg kellett változtatni. Az ellenforradalmi események folytán jelentősen megnövekedett a klerikális reakció tevékenysége is. Ehhez járult, hogy a minisztérium a hitoktatással kapcsolatban liberális és nem egyértelmű rendeletet adott ki. 24 1 A pedagógusok is magatartásukkal elősegítették a hitoktatásra való jelentkezést. Az iskolákban a hosszú szünet miatt oktatásra gyakorlatilag nem volt lehetőség. A félévi tanulmányi eredmények nem voltak reálisan értékelhetők. A pedagógusok munkáját némely esetben a határozatlanság jellemezte. A kormány részéről megértést tapasztaltak (fizetésemelések), ugyanakkor kétségeik is voltak, hogyan fogják az ellenforradalom ideje alatti cselekedeteiket elbírálni. Becsületes többségük elítélte a népi demokrácia elleni támadásokat és igényelte, hogy az ellenséges elemek választódjanak le, ami saját helyzetüket is tisztává teszi. 24 2 67
