Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)

A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - A tanyavilág kialakulása

A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT A tanyavilág kialakulása A török hódítás megváltoztatta az Alföld korábbi apró-sűrűfalvas települési szerkezetét és létrehozta az egymástól távolabb fekvő, óriásfalvas településeket. A lakosság elsősorban a nagyobb falvakba, mezővárosokba menekült, ahol viszonylagos védelmet talált. A török hódoltság korára Makó is virágzó mezővárossá fejlődött. Továbbfejlődését azonban a háborús vérengzések megakadályozták. A török sereg több alkalommal nagy pusztítással söpört a városon keresztül, Makó hol ellenállt, hol behódolt a töröknek, de végül is túlélte. A környékbeli falvak sorra elpusztultak. A felperzselt területekről 11 falu megmaradt lakossága Makón keresett menedéket. A hódoltság idején Makó khász birtok volt. Az ilyen kincstári területek lakói bizonyos védettséget élveztek, évente egyszer adóztak;

1 megszabadulva feudális uraiktól, önálló közigazgatást hoztak létre. A város vedettségét a későbbiekben az biztosította, hogy 1608-ban Báthori Gábor önálló bíráskodási joggal ruházta fel a makói polgárokat, oltalomlevelében Privilegium Oppidi Makó néven emlegeti. A XVII. század dereka után a királyi kamara védelmébe vette a várost. Makó a kincstárnak évi 100 tallért fizetett, amiért a kincstár oltalmat és gondviselést biztosított. Makó a kincstár birtokába került. Tartozásaira nézve megegyezés született, a soknemü jobbágyi szolgáltatások teljesítésétől mentesült.

2 A felszabadító harcok idején, 1686-ban a visszavonuló török csapatok földig lerombolták a várost. A lakosság egy része — amely nem került rabságba — elmenekült. Az 1699-ben készült Wallner-féle térkép még Teljesen puszta vagy lerombolt falu jelzéssel jelöli Makót.

3 A budai kamara — értesülve az állapotokról — 1699ben négy évi adó és közszolgálat alóli mentességet biztosított a letelepedni óhajtóknak. Ezzel kezdetét vette a város újjáépítése.

4 Makó fejlődése kezdetben igen lassú volt. A török seregnek az ország területéről történő végleges kiűzése után azonban feltűnő ütemben elkezdett gyarapodni. Történelmi fejlődésében a XVII. század végére két döntő jelentőségű változás következett be, amely egyben a város fejlődésének a kezdetét is jelentette. Az egyik, hogy a szomszédos falvak elpusztultak, és Makó lett messze földön az egyetlen megmaradt település; a másik, hogy jogállása is megváltozott: megszűnt magánföldesúri birtok lenni.

5 A török hódoltság korában sajátos gazdálkodási rendszer honosodott meg a város nagy kiterjedésű határában. A földművelés helyett inkább az extenzív állattenyésztés fejlődött. Az állatokat viszont el lehetett hajtani az ellenség elől. Az állattenyésztésnek az is kedvezett, hogy a szarvasmarha és a ló után a török nem szedett tizedet. 5