Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A HORTHY-KORSZAK MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJA ÉS A TANYAI ISKOLÁK - Iskolaépítési akciók a törvények hatására
Népiskolai Építési Alapot létesített (2. paragrafus.) Az ONÉA-t csak új tantermek és tanítói lakások építéséhez vehették igénybe, nem a meglévők helyrehozására. Kivételesen a rendkívül szegény iskolafenntartók is kaphattak némi támogatást. ízléses, a művészi szempontokat is figyelembe vevő, s a kor modern iskolaépítési terveinek megfelelő mintaterveket készített, — egy- és kéttantermes, tanítói lakással egybekapcsolt — iskola céljaira. A mintatervek használata kötelező volt, más tervet használni csak a miniszter előzetes jóváhagyásával lehetett. Az építési akció lebonyolítása háromféle módon történt: 1. központi tisztviselők helyszíni tárgyalása 2. 1926. VII. tc. alapján kiküldött hármas bizottság bejelentése alapján 3. a helyi hatóságok véleményes javaslatával ellátott folyamodványok alapján. Klebersberg a sürgősségi sorrendet is megállapította: 1. félbemaradt iskolák építésének a befejezése 2. iskolátlan községek 3. elegendő számú tankötelessel bíró külterületek, házhelyek 4. zsúfolt kül- és belterületi iskolák új tantermei 5. meg nem felelő tanítói lakások 14 4 Klebersberg ideológiájától eltekintve megállapíthatjuk, hogy az elemi népiskolai hálózat az 1926. VII. tc. végrehajtása során jelentősen bővült. Elsősorban a tanyavilágban és a kisebb falvakban összesen 5 000 iskolát létesítettek. Igaz, hogy a szükségleteket nem fedezte és az általános elmaradottságot nem tudta felszámolni, mégis jelentősége nem vitatható, ha reakciós ideológia mellett is, de minimális műveltségi színvonalat próbált biztosítani a dolgozó nép gyermekeinek, megteremtve annak részbeni feltételeit. Iskolaépítési akciók a törvények hatására Az állam a múlt század végén fordított jelentősebb összeget állami elemi iskolák építésére. Ez azonban a fennálló szükségletekhez képest még mindig kevés volt. Hiányzott egy, az egész ország területére kiterjedő iskolaépítési program. Igaz, ha lett volna is ilyen, tervszerű keresztülvitelét a politikai és gazdasági életben jelentkező nehézségek erősen befolyásolták volna. 1914-ben Klebersberg Kunó, mint kultuszminiszteri államtitkár, foglalkozott az állami és nem állami elemi iskolára vonatkozó program kidolgozásával, de a politikai események annak kivitelezését megakadályozták. Az új külterületi iskolák szervezését az 1921. XXX. tc. volt hivatva előmozdítani, ennek 6. paragrafusa kimondja, hogy a miniszternek joga van a tanyákon az érdekeltséget, az uradalmat, a községet külön iskola állítására kötelezni. 14 5 Az 1921. évi-XXX. tc. és annak végrehajtása tárgyában kiadott 1922. december 21-én kelt 130 700/VIII. a. szám alatt kelt rendelet szabályozta, hogy minden gyereket a 6. életévének betöltését követő tanévvel kezdődően 9 éven át a törvényben megszabott nyilvános iskolai oktatásban kell részesíteni. A törvény — többek között — a tanyai iskolakötelesek felmentésére kedvező lehetőséget biztosított. A 24. paragrafus 4. pontja kimondta, hogy betegség és nagyobb testi vagy szellemi hiányosságokban szenvedő gyerekeken kívül felmenthető, ha helyhatósági bizonyítvánnyal igazolva van: 41
