Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A PROLETÁRDIKTATÚRA ISKOLA-POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A TANYAI ISKOLÁK ÉLETÉRE - A háború évei
A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A PROLETÁRDIKTATÚRA ISKOLAPOLITIKÁJÁNAK HATÁSA A TANYAI ISKOLÁK ÉLETÉRE A háború évei A rengeteg megpróbáltatással járó, sokáig elhúzódó világháború elmélyítette a feudalizmus maradványaival terhes kapitalista társadalom ellentmondásait. A háború évei az ország lakosságának nyomort, nélkülözést jelentettek. A nagyméretű katonai behívások következtében egyre fokozódott a munkaerőhiány. Az ipari és mezőgazdasági termelés visszaesett. Az árak rohamosan emelkedtek. A fokozódó infláció következtében a munkások, a parasztok és a bérből élők amúgy is alacsony életszínvonala erősen csökkent. A hatalmas méretű anyagi és emberáldozatot követelő háború, majd az 1917-es szovjet különbéke az uralkodó osztály hatalmát gazdasági és politikai téren egyaránt megrendítette. A háború terheit viselő néptömegek elégedetlensége következtében kezdetét vette a társadalmi struktúrán belöli erjedés, amit az 1919-es proletárdiktatúra kristályosított ki. Makó lakossága is kivette részét a háború borzalmaiból. Ezrével hurcolták Makó dolgozóit a frontokra. A háború négy éve alatt a város 37 000 főnyi lakosából kb. 8500-an teljesítettek katonai szolgálatot. 11 9 A hadbavonulók a lehető legnagyobb gondok között hagyták hátra családjaikat, akikre nélkülözés, nyomor és éhség várt. A nagyszámú hadbavonult hiánya éreztette hatását a mezőgazdaságban, az ottmaradottak csak nagy nehézségekkel tudták a földeket megművelni. A mezőgazdasági termelés visszaesett. Legnagyobb sérelmük az állandó jellegű rekvirálások voltak, amivel a legfontosabb élelmiszerekben komoly hiányokat okoztak. Az állandó rekvirálás a kis- és középbirtokos parasztokat tette tönkre. Különösen tarthatatlan volt «a föld nélküli napszámosok, agrárproletárok, a kereső nélkül maradt szegény családok, hadiözvegyek és árvák helyzete. A városi ipari és kisipari munkásokat, napszámosokat, nincsteleneket elsősorban az élelmiszerhiány és a drágaság sújtotta. 12 0 A bérből élők nyomora 1917—1918 telére már elviselhetetlenné vált. Az 1917 telén elrendelt hagymarekvirálás már a lehető legnagyobb ellenszenvet, ellenállást váltotta ki. A rendkívüli városi közgyűlés és tömegnyomás hatására küldöttséget menesztett a minisztériumba, kérve a rekvirálás azonnali beszüntetését. A minisztérium azonban katonaságot küldött a rekvirálás sikeres végrehajtására, de a követelt kétszáz vagon helyett csak húszat tudtak összeszedni. A háborús szenvedések, a nyomor, a nélkülözések, az állandó zaklatások háborúellenessé tették a makói dolgozó tömegeket is. A háborúellenes hangulat tőkeellenességgel is párosult, érezték a helyzet tarthatatlanságát, de határozott és világos program nélkül egyelőre nem találták meg a harc útját. 12 1 35
