Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - Az oktatás tartalmának és a tanulók létszámának alakulása
A városi képviselőtestület érdemi döntése három hónappal eltolódott. A javalatot szeptember 14-i közgyűlés elfogadta. Levélben fordultak Bonaz Sándor csanádi püspökhöz az iskola telkeinek ügyében. 5 5 A csanádi püspök az igási és rákosi csárdák közelében átadta a kért földterületet. A terület haszonélvezetét is átengedte a város közösségének, mivel a püspöki uradalom a földnek nem tulajdonosa, csak haszonélvezője volt. Közölte azt is, ha a cél amire átengedi megszűnne, a terület haszonélvezete is megszűnik. 5 6 Az öttagú küldöttség a tanügyi szakosztállyal karöltve megtette a szükséges intézkedéseket az építkezés elkezdéséhez. Helyszíni szemle során kijelölték az épületek helyét, elkészítették az iskolák tervrajzát és költségvetését. Beszervezték a tanyai lakosokat társadalmi munkára, akik az építőanyag ingyenes kiszállítását el is vállalták, de arra kérték a tanácsot, hogy az építkezést tavasszal az utak javulásával kezdjék el, hogy az épíőanyag kiszállítására takarás előtt sor kerülhessen. Az épületek átadására 1875. november 17-én került sor, a tanítás nyomban elkezdődött. A rákosi iskola első tanítója Jeney Sámuel, az igási iskoláé pedig Bíró János lett. 5 7 Az oktatás tartalmának és a tanulók létszámának alakulása Az 1868. évi népiskolai törvény meghatározta az oktatás tartalmát is. Eötvös szerint a népnevelést az élet viszonyaihoz, szükségleteihez kell igazítani, s a nép által jól felhasználható ismereteket kell tanítani. Az olyan oktatást, amelyik csak olvasásra, írásra és egy kis számtanra szorítkozik, nem tartotta megfelelőnek. A népiskola feladatának ilyen leszűkítése akadályozná a fejlődést, „életrevaló ismereteket" kell az iskolákban adni. Ebből a felfogásból kiindulva a törvény a népiskolákban tanítandó ismeretek között felsorolja a természettani és természetrajzi ismeretanyagot, de tanítani kell a mezőgazdasági ismereteket is. Eötvös mint a polgári fejlődés és a haladás harcosa, hasznos, gyakorlati tevékenységre felkészítő ismeretek oktatásának a híve. Az 1869-ben kiadott népiskolai tantervben ezek az elgondolások és pedagógiai elvek realizálódnak. Ez a tanterv 1905-ig határozta meg a népoktatás tartalmát. 5 8 Ez volt az első, az egész népoktatást átfogó általános érvényű állami tantervünk. A népoktatás intézményei elé célul tűzte ki, hogy gyakorlatias irányú, általános képzést nyújtsanak. A népiskolában végzett növendékek folyékonyan tudjanak olvasni, gondolataikat írásban és szóban helyesen kifejezni, tudják alkalmazni a számvetés elemeit az életben, ismerjék meg azokat a számtani ismereteket, amelyek a háztartásban és a gazdaságban szükségesek. Tanulják meg a természet legfőbb törvényeit, a természetrajz alapismereteit, az egészségtan elemeit, a történelmi és földrajzi alapfogalmakat és sajátítsák el azokat a gyakorlati ügyességeket, amelyeknek a legtöbb hasznát vehetik a gazdaságban. Ezzel együtt az iskola erkölcsössé, becsületessé, jellemessé, haza és ember szeretővé, szorgalmas munkássá is kívánta nevelni tanulóit. 5 9 A tanterv végrehajtása és kivitelezése terén nagy eltérések mutatkoznak. A hiányosság — ami lényeges volt —, hogy sok iskolában még hosszú ideig nem oktatták a törvényben leírt tantárgyakat. Az oktatók pedagógiai felkészültségében igen nagy különbségek, illetve fogyatékosságok voltak. Ezek a tényezők nagy egyenetlenséget okoztak a tanterv alkalmazásában. Hatványozottan jelentkeztek ezek a problémák a városi és a tanyai iskola viszonylatában. Tudjuk, hogy a tanyai iskolákban legtöbb esetben hiányos felkészültségű, sokszor szakképzetlen tanítók tanítottak. Ezektől nem is volt elvárható, hogy a tantervi követelményeket maradéktalanul megvalósítsák mind tartalmi, mind 20
