Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - Az első iskolák kudarca, majd újabbak létesítése
sát. A tanyai iskolák ismételt felállítását, valamint az iskolai oktatás fejlesztését csak igen nehezen és akadozva tudták megoldani. A megye vezetése nem nyugodott bele az iskolák megszűnésébe, a városra és az egyházra mért nyomással igyekezett elérni újbóli létrehozásukat. A református egyház elöljárósága 1863. október 30-án írt levelében kérte a városi tanácsot, hogy járuljon hozzá az általa ismét felállítani tervezett tanyai iskola tanítójának a fizetéséhez. A tanács november 9-én tartott ülésén határozatot hozott a tanítók fizetéséről. Engedélyezte annak megadását olyan mértékben, ahogyan az korábban történt. Kikötötte azonban magának a jogot, hogy alkalmazásukba beleszólhasson és az iskolákra felügyelhessen. Az iskolák fűtésére 3—3 köböl puhafa kiadását is elrendelte. 3 4 A határozat azonban jó ideig nem került végrehajtásra, mert csak az 1864. március 16-i tanácsülés szavazta meg számszerűen az évi 63 forint pótfizetés kiutalasát Fehér József református és Sztaholyák György római katolikus tanító részére, 1863. november l-ig visszamenőleg. 3 5 A két tanyai iskola ezek szerint 1863. november 1-én nyílt meg újból. Sztaholyák György volt Makón az egyetlen tanyai tanító, aki egész életét (1895ig) a tanyai gyerekek nevelésének szentelte és azt egy helyen, a csókási iskolában töltötte el. Az iratokból ítélve kiváló nevelőmunkát végzett, amit az is bizonyít, hogy abban az időben, amikor a város vezetése a pénzt két marokkal fogta, Sztaholyák volt az egyedüli tanító Makón, aki a városi képviselőtestülettől szinte évente jutalmat és dicséretet kapott. Kiváló tanítónak nevezte a református egyház is, mivel római katolikus létére a református hitoktatást eredményesen végezte. Sírja a makói római katolikus temetőben a kápolna mögött volt, de azt a múlt évtizedben elévülése miatt — felszámolták. Nevét azonban a makói tanyavilág még beláthatatlan ideig kegyelettel fogja őrizni. A csókási iskolát róla nevezik még ma is Sztaholyák iskolának. Az iskolai oktatás hatékonyságának fokozása érdekében 1862-ben jelentős előrelépés történt. A központi szolgabíró 838/1862. sz. rendeletével, a makói iskolákban bevezették a vasárnapi oktatást, az elemi iskolában szerzett ismeretek gyakorlására. A vasárnapi iskola (később ismétlőiskola) látta el az iparos és kereskedő tanonciskolák feladatát is. Ezt az oktatási rendszert mind a két tanyai iskolánál indulásukkor bevezették 3 6 Az ismét működő két iskola mellé a református egyház részéről rövidesen felállították a harmadikat is a Komlósi útfélen lévő Takács-féle tanyán. A körzetben lakó szülők nevében Balogi Ferenc 1865. február 1-én írt kérelmet, melyben kérik a tanácsot, hogy az iskola fűtéséhez biztosítson tüzelőt, valamint a tanító részére pótfizetést. 3 7 A városi tanács a döntés meghozatala előtt háromtagú küldöttséggel kivizsgáltatta, hogy egyáltalán létezik-e az iskola és szükség van-e a fennállására. A helyszíni vizsgálatot követően a bizottság jelentette: „Barta Pál református tanyai tanító keze alatt lévő 52 gyermek a megkívánható tanulmányokban dicséretes előmenetelt tanúsított. A népnevelés felkarolása végett a nevezett tanítónak, aki több mint egy év óta tanítóskodik, 63 osztrák értékű forint pótfizetés megadását véleményezi." 3 8 A negyedik és ötödik iskola 1866. április 24-én szintén a református egyház felügyeletével jött létre. A negyedik a Pusztaszélen Hegedűs Benjámin tanító, az ötödik a rákosi oldalon Bíró Ferenc tanító 3—3 évre szóló alkalmazásával működött. 1866. augusztus 5-én a református egyháztanács beszámolt az utóbbi két iskola működéséről, kérte a tanácsot, hogy folyósítson az ott működő tanítónak is évi 63 forint pót fizetést. Kérelmét a városi tanács teljesítette. Ekkor terjesztette a tanács elé a szülők által írt kérelmet is, amiben kérték a Tanya 230 sz. alatt lévő Bíró-féle is13
