Nagy Júlia: A makói tanyai iskolák története. A Makói Múzeum Füzetei 31. (Makó, 1983)
A MAKÓI TANYAVILÁG ÉS ISKOLÁI 1867 ELŐTT - Az első iskolák felállítása
gyenes használatra átengedett, Tanya 634 sz. épületbe, majd onnan végleges helyre, a Szűcs István által 1872-ben épített Tanya 641 sz. alatti iskolai épületbe. Az egymáshoz közel álló tanyaszámokból megállapítható, hogy ez első római katolikus iskola valóban Csókáson, az Igási út mentén volt, amelyet az 1903-ben történt államosítás után Igási külső iskolának neveztek. Az ezzel egyidőben létesített református iskola helyét nem tudtuk pontosan megállapítani. Ha azonban a levéltári adatokat és a Horváth Illés által közölteket megfelelő helyismeret birtokában összevetjük, megállapíthatjuk, hogy ez az iskola az igási csárdától kifelé, a Hatrongyosig terjedő területen volt. Kutatásunk eredménye azt bizonyítja, hogy a városi hatóságok által 1858-ban készített kimutatás az iskolák helyét tévesen jelölte meg. A városi tanács 1856. október 6-i ülésén a népnevelés általános helyzetét tárgyalva, először foglalkozott a tanyai iskolák létesítésének kérdésével. A tanácsülésen készült jegyzőkönyvből megtudhatjuk, hogy Polner Lajos főszolgabíró elnökletével jelen voltak a város vezetőin kívül az iskolai igazgatóságok tagjai, valamint képviseltették magukat az egyes vallásfelekezetekhez tartozó lakosok. A tanácskozás egyik napirendi pontja a Tanügyi Bizottmány létesítése volt, a népművelés kiszélesítése és hatékonyságának fokozása érdekében. A bizottmány tagjait megbízták, hogy a közigazgatási hatósággal együttműködve mérjék fel a népművelés helyzetét, különös tekintettel a városban fennálló tanodák állapotára, a tanyai iskolák létesítésére; vasárnapi iskolák, valamint faiskolák, kisdedóvók, reáliskolák felállítására. A tanácskozáson elhatározták, amennyiben a város anyagi ereje engedi, létrehozák a felsorolt intézményeket. A tervek kidolgozására, valamint a város anyagi erejének megfelelő intézkedések és azok költségeinek összehangolására, kivitelezésére megválasztották a Tanügyi Bizottmányt, melynek elnöke Bánfy József, a tagok Dedinszky József, Urbanics Mihály, Simon Sándor, Mészáros Lajos voltak. 2 1 A város vezetése azonban a kezdeti lelkesedés és a Tanügyi Bizottmány erőfeszítései ellenére sem volt hajlandó a népművelés fejlesztésére nagyobb összeget fordítani. 2 2 A fejlesztésnek csak igen lassú ütemét tudta biztosítani. A kiterjedt tanyavilág osztrák rendszerű tanyacsoportokra történő összevonásának meghiúsulása után az iskolák felállítását a felsőbb rendelkezések egyre gyakrabban sürgették. A várósi tanács 1857. február 7-én tartott ülésen felolvasták a megyehatóság 633/1857 sz. rendeletét, amely egyértelműen kimondta a tanyai iskolák létesítését. A tanács 51/1857 sz. alatt az üggyel kapcsolatban határozatot hozott, melyben leírták a tanyák között — ideiglenes jelleggel — egy református és egy római katolikus iskola működik. A meglévő iskolák állandósítására, új iskolák helyének kijelölésére kiküldték Szemes Zsigmond törvénybírót és Mészáros Lajos főjegyzőt a helybeli tanodai elöljárókkal. 2 3 A küldöttség — Makra Imre főtisztelendő elnökletével — tanácskozáson megtárgyalta az oktatás kiterjesztésének lehetőségét, a tanyán lakók véleményét is meghallgatva. Kijelölték a város határának azon pontjait, melyek a legnépesebbek és alkalmasak iskolák létesítésére. Szempontjuk volt, hogy vallásfelekezetenként és lehetőleg az utak mentén állítsák fel azokat. A tanács által megjelölt református iskolák közül az egyiket a csókási tanyák közt a Békési úton, a másikat a Rákosi csárda közelében látták kivitelezhetőnek. A katolikusok egyikét az Igási útfélen a Száraz ér partján, Dégi Mihály malma körül tartották elhelyezhetőnek, a másikat az Igási úton, közel a Rácz úthoz. A küldöttség megkísérelt venni vagy cserélni iskola építésére alkalmas telket. Ténykedésükről készült jelentésükben nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a tanyák között még több iskola felállítását is szükségesnek tartják. 2 4 9
