Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)
LAKÁSMÓD ÉS LAKÁSKULTÚRA - Eszközellátottság
csizmábó l, selye m vagy pamukos kendőbő l, rojtos kendőbő l, A férfiak többek között hordtak: lajbi t, nadrágo t, subá t, szűr t, dolmány t és kanko t. ESZKÖZELLÁTOTTSÁG A népi épitészet kutatói kezdetben csak a házra irányították figyelmüket. Néhány évtizeddel ezelőtt — az ember és a ház viszonyát bemutatva — már a bútor is bevonult a kutatás körébe. Manapság már nem elégedhetünk meg a kiemelt vagy látványos berendezési tárgyak feltárásával, ki kell terjeszteni a felméréseket az egyes házak egész eszközkészletére. A tudomány számára az egyes tárgyak annyit érnek, amennyi ismeretanyagot hordoznak magukban. Ezek feltárása hagyományos módszerekkel aligha lehetséges, ezért kidolgoztuk az eszköznyilvántartás fénylyukkártyás modelljét, ugyanis az általunk alkalmazott tizenegy témakör több mint száz válaszadási lehetősége — amely még tovább bővíthető — hagyományos lajstromos vezetéssel csak nagyon nehézkesen dolgozható fel. A fénylyukkártya alkalmazása különböző párositású lapok átvilágításával számtalan statisztikusán összegezhető adatot képes adni a kiválasztott gazdaságok eszközkészletének megoszlásáról. A makói agrárfejlődésnek megfelelően kézenfekvő lett volna, ha szemtermelő és hagymakertész gazdaságok eszközkészletét vizsgálhattuk volna, de nem találtunk eszközellátottságban érintetlen szemtermelő családot, ugyanis a kulákok korlátozása idején a gazdasági felszerelésük eléggé szétszóródott. Három különböző szinten élő egykori hagymás család tárgyi ellátottságát vizsgáltuk. Molnár József, Makó, Türr utca 44 . szám alatti lakos — 1898-ban született, a felvétel idején — 1979-ben -- nyolcvanegy éves. Makón 19o8-tól lakik, édesanyját négyéves korában veszítette el. Tizenegy éves, amikor elállították három évre kanásznak. Ezt követően egy évig gulyás és egy évig tanyás. Az első világháhorú kitörésétől tizenegy évig favágó. 95