Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

ANYAG ÉS TECHNIKA - Keritések és kapuk

vágnak egy nagyobb ablakot. Az alsó konyha rendszerint bontásból kikerült szimpla ablakot kapott. Mindig az utcai ablakok a legrangosabbak, ezt követi a méretben kisebb oldalsó és a kisszoba ablak, továbbá a nagy illetve kiskonyha ablak. A kamrára csak lyuk kerül. Az ablaküvegek rögzítéséhez szeget és gittet használtak, bár még az l93o-as években is gyártott az Iritz üveges cég nu-. tos ablakot. Ha az ilyen ablak üvege betört, szét kellett szedni az ablakkeretet, amelyet sohasem enyveztek, csak faékek és vinklivasak tartottak össze. Az ajtók gerendatokosak voltak, a nyilószárny pedig teliajtó. A nagykonyha ajtaja befelé nyilt, rajta kopogtatóval. Erre az ajtóra nyáron legyek ellen függöny került, kivül pedig félmagasságú rostély, hogy az aprójószágot távoltartsák. A nagykonyhától jobbra és balra szintén befelé nyiló gerendatokos ajtók voltak. A kamra ajtaja az eresz felől esett. Ezeket az ajtókat barkácsolók vagy ácsok készitették, a vasalásuk kovács munka. Külső, rászögezős zárakat alkalmaztak. Ezek mindig riglisek voltak. Az ajtók belső oldala sima deszka boritású, kivül a szerkezeti tagolásnak megfelelően szerény diszitésü. Minél régibb épitésü a ház, az ajtó annál alacsonyabb, azokon a közép nagyságú ember is csak meghajolva tudott bemenni. A polgári izlés terjedésével elterjedt a falszélességet teljesen beboritó bélléses ácstokos ajtó. Ennek nyílószárnya már üvegajtó, a tartozékok /bevésős zár, rézkilincs, cimmer, pánt/ gyári készitésüek. KERÍTÉSEK ÉS KAPUK Minden portának van hatóságilag előirt épitési vonala, ahová a lakóház, a melléképületek egy része és a kerités kerül. A keritésfront tehát a ház hátulja felől van. A fővonalon a 37 tulajdonos köteles keritését fönntartani. A vég- vagy hátsókerités fele-fele arányban közös a hátulsó szomszéddal. Minden olyan keritésf

ajtánál, ahova oszlopot vagy pillért állitanak, a tulajdonjog formailag is elkülönül, ugyanis a saját kerités 68