Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

ANYAG ÉS TECHNIKA - Homlokzat

arrul a csuklórul léfordittya, hogy rajta lögyön a dészkán. A formát fölvöszi rulla és csinájja a másikat. Ha nem ért vissza a lány -- aki viszi a cserepet, mer meszsze horgya, a stélászira, mer rácsokra rakja föl a szinbe -- töszi félre. Mindön dészkán égy cserép van. Ha a szin huszonötezer vagy ötvenezer férőhelyes, akkor annyi dészkának köll lönni. Ezek könnyűi fenyődészkák. A száradás két, két és fél napig tart, aszt csak csontszárazon lehet berakni. A cserép ződ állapotban eltörik, olyan vékony. Mindön cserépszinnek van máglázó helye. A száraz homokot elhúzzák, lécöt tösznek lé és arra rakják. Mindön sort végig raknak, mindön szárat mögjelölnek. Asztán mögint tösznek rá lécöt, fölrakják tiz-tizenkét magasra. Onnét kerül be a kemencébe. Mikor mögy a hordó, mögkérdezi a csrépverőt, hogy hány csrepet ad át, mer ez a két személy bonyolitja lé. hogy menny

it raknak be a kemencébe. Mer a rácson nem olvassa sénki, csak itt a mágiába olvassa mög vagy a gazda vagy a mögbizható behordó, mer az is azután kapja a fizetést, ahány ezröt behord. Többet nem enged, hogy mongyuk a cserépverő, mink nem engedünk, hogy kevesebbet mongyon, mer mi is azután kapjuk a pézt. Tehát igy nem csapódik be sönki. Négyesivei szoktuk olvasni a cserepet, de igy ujjal gyorsan mögy az. Mikor 25-höz ér az embör, mindön száznál möghuzza a végit. Asztán végignésztük, hány száz van benne. Az égetése ugyanúgy mögy mint a téglának. A cserepet csak tégla ajjra rakjuk. Rakni köll neki lábazatot. A két csatorna téglábul lögyön. Asztán ameddig a pallat engedi, addig csupa cserép. Ha nem ellenkező szél fuj, hanem arra fúj, amerre a tüz halad, akkor gyorsabban mögy az égetés, mert ugye körkemence ez. De nem engedjük a tüzet haladni, mindön kemencénél elragasszuk suber papirral. Amikor erős a tüz, összeég medvének. HOMLOKZAT A régi házvégek puritánságig egyszerűek voltak /45. számú kép/, az épület homlokzati sikját semmi sem törte meg. A 19. század elejétől vizvető deszkával vagy cserépsorral /43., 44. számú kép/ vizszintes irányban lezárják a tűzfalat. A házvégeken a tutajfalat felváltja a deszka, amelyet eredetileg vízszintesen, később függőlegesen szegeinek, /^öo., 51. számú kép/ Igen elterjedt volt Makón a napsugaras házvég /48., 6o, számú kép/ Ez ugyan nem olyan reprezentatív mint a szegedi, de a közönséges deszkavégeknél lényegesen költségesebb, ugyanis egy kölün deszkaalapra kellett a napsugarasan kivágott deszkákat szegelni. A sugarakat háromszögű deszkával zárták le, me64