Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

Erdei Ferenc emlékére, születésének 7o. évfordulóján "Az alföldi parasztépitészetnek valóságos fejlődéstörténete szemlélhető Makón: benn a városban a házépités minden állomása, tanyái között pedig a gazdasági épitkezés jellemző formái""'" -- sommázza Erdei Ferenc szülőföldjének népi épitészetét. A parasztpolgári fejlődés sajátos életmódot teremtett Makón, ez megmutatkozik a ház megjelenésében, bútorzatában és eszközellátottságában egyaránt. Amikor 1975-ben a Népművelési Intézetben Bánszky Pál és Sipos Gyuláné megtervezte az alföldi városok és falvak építészetének és lakásmódjának kutatását, makói vonatkozásban azt tüztük magunk elé, hogy Erdei Ferenc szellemében nem pusztán fényképben, alaprajzban, leirásban rögzitjük a makói ház morfológiai sajátosságait, de történetiségében, társadalmi és emberi összefüggéseiben is igyekszünk azt -- ha olykor villanásszerűen is -- felvázolni. 5