Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

ANYAG ÉS TECHNIKA - A fal

Az alapozás tekintetében már sokkal gyorsabb a változás. 19oo-ban a lakóházak 88,4, l97o-ben 2o,7%-a föld alapozású. 13. táblázat A makói házak alapozása Év Szilárd Föld összesen db % db % db % 19oo 761 11,6 583o 88,4 6591 loo 19lo 1897 24, 8 5733 75,2 763o loo 192o 2199 28,4 5546 71,6 7745 loo 193o 3oo2 34,3 5729 65,7 8731 loo 1949 5363 63,7 3o59 36, 3 8422 loo I960 5486 65,1 2936 34,9 8422 loo 197o 6993 79, 3 1820 2o, 7 8813 loo Az utcafrontot az épitési hatóság tűzte ki, a további kicövekelés már a falverők dolga. A belső övezetben 1888-tól kötelező volt a tégla alap. A téglát általában nem meszes habarcsba rakták, hanem földet szórtak közé. 1926-ban a Vertántelepi házak még tégla alapozás nélküli döngölt falakkal készültek. Az épittető előre megvásárolta a házhoz szükséges faanyagot: szarufákat, kisgerendákat. Ezt használták fel a falveréshez. A sarkoknál irányfákat állitottak. Az erre kifeszitett zsinór jelöltea fal külső sikját. Célfának csak a legegyenesebb gerendák feleltek meg. A fal szinének a falazat külső sikját nevezték, ezt mindig pontosan és szépen kellett verni. A célfára kifeszitett zsinór irányában -- a deszka vastagságot figyelembe véve -- ásták le egy méterenként a gerendákat, ez adta a leendő fal külső sikját, és vele szemben a falvastagságnak megfelelően a belső gerendákat. A legrégibb házak 2 sukkosak /6l cm/, de a legáltalánosabb a 2o colos /5o,8 cm/ fal. Később áttértek az ötvenes, majd másfél tégla illetve vályog vastagságúra, a 45-ös falra. Az egy méterenként leásott gerendákat fent istránggal kötötték össze. Előbb a ház hátulját készitették el, ill. a két vég- és közfal felét, majd a ház elejét ill. a hiányzó vég-és közfal részeket. 49