Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

ANYAG ÉS TECHNIKA - Barkácsolók, kontárok és mesterek

BARKÁCSOLÓK, KONTÁROK ÉS MESTEREK A házépitést manapság hosszú tervezgetés előzi meg. Az épittető gyakran papirra veti elképzelését és az épitésznek szinte az a dolga, hogy ezt szentesítse, illetve az épitési előirások figyelembevételével finomitsa. Mig régen inkább az volt jellemző, hogy olyan házat akartak, amilyen a másoké volt, most kőlünbet, szebbet, feltűnőbbet szeretnének épiteni. Tornyokról, kiugró falsikokról, különleges tetőzetről, gazdaságtalan belső kiképzésről, tulcicomázott homlokzatról álmodoznak. Ezért 1972-ben a Megyei Tanács létrehozta a Magántervezői Szakértő Bizottságot a háztervek eIbirálására . A házakat -eredetileg barkácsolók, kocamesterek épitették. Az ügyeskezü parasztember képes volt felvezetni a vertfalat, kijavitani a nádtetőt, kemencét, tűzhelyet, katlant rakott, keritést és kaput csinált, az egész házat letapasztotta, megépítette az ólakat, elvégzett minden házépítéssel kapcsolatos munkát. A barkácsolók zsellérekből, napszámosokból lettek. Ellesték a vályogvetők, a falverők, a falfonók, a tetéjverők, a kútásók tudományát. Hosszabb-rövidebb ideig napszámosként is dolgoztak ilyen munkánál. Voltak, akik a házépítés egy bizonyos fázisára specializálták magukat: a faltömésre, a tetéjve rés re, a kemence csinálásra stb., de voltak univerzális tehetségüek is. Czina Mihály /1853-1932/ barkácsoló télen elkészítette az ablakokat, ajtókat és amikor az idő kiengedett, felverte a falat, elvégezte az ácsmunkát, értett a tetéjveréshez, a zsindely rakáshoz, katlant, kemencét, tűzhelyet rakott, kutat ásott, vályogot vert, tapasztott. Saját magának széket, asztalt készített, megcsinálta a kocsi famunkáját, leleményes szerkezetű hagymavető gépet faragott. A városban négy házat épitett, de rengeteg tanya őrzi kezemunkáját. Egyszerű eszközökkel dolgozott, de mindig gondos és szép munkát végzett. A segédmunkásokat az épittető biztosította: rokonokat, szomszédokat hi47