Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

TÉR ÉS IDŐ - Földrajzi különbségek

ják. Már 1774-ben kihirdették, hogy aki vonakodik rossz kéményét megcsinálni, annak hatóságilag lerombolják. 1857-ben lép életbe a helyi körülményeket figyelembe nem vevő, osztrák előirásokon nyugvó épitési rendszabály. Maradéktalan végreha

jtására nem is kerülhetett sor. Miniszteri rendelet alapjá n 1888-ban jelenik meg Makó város épitési szabályrendelete. A belterületet épitési övezetekre osztják, az előirás körzetenként változik. A szabályrendelet részletesen meghatározza a telek legkisebb nagyságát, a telek megosztásának lehetőségét, épület magasságát, külön az alapozásról, a fal anyagáról, vastagságáról sőt a melléképületekről is szól. A hatósági előirások mintegy 2oo éve szabályozzák Makón az épikezést. Ennél régibb parasztház alig akad a városban. Igy a makói népi épitészet kutatása során számolnunk kell a hatóság bizonyos mértékű tiltó vagy előiró tevékenységével. FÖLDRAJZI KÜLÖNBSÉGEK A népi épitészet kutatásában a társadalmi rétegződés vagy a történeti fejlődés során létrejövő különbségeket gyakran szokták vizsgálni, egy tájegységen belül a regionális különbségeket is felvetik, de egy helység vonatkozásában már alig esik szó róla. A településen belüli különbségek is társadalmi-gazdasági rétegződésre vezethetők vissza, ugyanis bizonyos mértékig érvényesül, hogy nagyjából hasonló társadalmi-gazdasági szinthez tartozók élnek egy város részben. A 18. század végi Makón a házak és a telkek vonatkozásában élesen elkülönülnek: - a törzsökös városrészek rangosabb házai, / - a Dókái utcától a Gyöngy utcáig terjedő u. n. Egyik Újváros zsellér házaitól - és a Maros-parti putrisok szerény hajlékától. A 19. század elején megszületik Cigánybécs, amelyet később a hatóság Putrisok néven tart nyilván. l87o-ben l8o putrit irnak össze. A padlás nélküli, pendely kéményü putrik két osztatúak. 38