Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

TÉR ÉS IDŐ - Gazdaság

Az 1821, évi árviz ürügyül szolgálhatott a tőkék kivágásához. A három-négy millióra tehető kipusztitott szőlőtő adta az első jelentős lökést a hagyma és zöldség termelés fellenditéséhez. A 19. század második felében a belső legelő kiosztása, a vasút és hid épités szintén nagyban hozzájárul a hagymatermelés felvirágzásához. Makón a hagyma nem pusztán mezőgazdasági termék, a város egész közgazdasági életének is meghatározója. Mocsár Gábor számára is társadalmat alakitó tényező ez a kultúrnövény. "A makói hagyma egymás fölé tömören tapadó rétegei az én szememben többé nemcsak különleges kémiai anyagokat, illat anyagokat 16 stb. rejtegetnek, hanem társadalmi titkokat is." Márton Gyögy szerint: "Makón évente 3.ooo, az egész körzetben pedig 5.ooo kat. hold föld van beültetve hagymával. E területnek kb. 5%-a fokhagyma. A többi vöröshagyma. Termesztésükkel 6-8.ooo, illetőleg lo-l2.ooo munkáskéz foglalkozik. Ebből tisztán hagyma termesztést csak 3-4.ooo-en űznek. Ezek a törzshagymások. A fönt jelzett területen Makón kb. 3.ooo, az egész körzetben pedig 5.ooo vagon vörös- és kb. 2oo vagon fokhagyma te rem" . ^ Erdei Ferenc a hatvanas évek végén megállapította, hogy az ország hagyma termelése Makón nyugszik. Azóta jelentős viszszaesés történt. 1935-ben az ország hagymatermelésének 72%át Makó adta, ma viszont csak 28-3o%-át. A Szolnok megyei Rákóczifalva l98o-ban 95o vagon hagymára kötött szerződést, Csongrád megye 8oo vagonra. 5. táblázat Hagyma termelés re kötött szerződések l98o-8l-ben Vagon % Csongrád megyei ZÖLDÉRT 8oo 28,8 Békés megyei ZÖLDÉRT 65o 23,4 Szolnok megyei ZÖLDÉRT 95o 34,2 Győr megyei ZÖLDÉRT loo 3,6 Áll. Gazd. Kereskedelmi Irodája l5o 5,4 TSZKE

R 130 4,6 24