Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

TÉR ÉS IDŐ - Gazdaság

Erdei Ferenc a kisgazdaságok városaként jellemzi Makót, ugyanis a birtokmegoszlás évszázadokon át rendkivül kedvezően alakult. /4. számú kép/ Ez a gazdasági alapja annak a demokratikus közszellemnek, amely hosszú távon megkülönböztette Makót sok más szomszédos településtől. Az újjátelepülés idején a helységnek nincs földesura, lakói az egész határt birtokolják. Az urbárium idején a földterület 99,6%-a paraszti művelésű úrbéres föld. 1835-ben ugyan 4oo sessiót tesz ki az uraság területe, de ez tulajdonképpen teljes egészében rét, kaszáló és erdő. Nagybirtok a jobbágyfelszabadítás után sem jön létre, a földterület elaprózása viszont a 19. század elejétől általános tendencia. Szibrik Miklós figyelmét is felkelti: "Amelly darab földet ezelőtt negyven esztendővel egy háznép birt, most azt lo-12 birja.""'"

4 A paraszti birtoklás arányain lényeges változást a kapitalista agrár fejlődés sem hoz. 2. táblázat Birtokmegoszlás 1922-ben Katasztrális hold Birtokos Terület /kat. 1 l-lo 3842 13.452 lo-5o 1463 23.4oo 5o-loo 38 3.274 loo-5oo 25 3.495 A földreform idején alig van birtokba vehető terület, a földhözjuttatottak közel 6o%-a 1 katasztrális holdnál kisebb birtokot kapott. A törpebirtokosok száma ennek megfelelően ugrásszerűen megnő. 21