Tóth Ferenc: A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. (Makó, 1982)

KITEKINTÉS

rolóhelyet igényelt, mert azt nem lehet akármikor piacra dobni. A nagyhagyma átmeneti tárolóhelye lehet az ereszalja, ezért a nyitott eresz alol bedeszkázható, mint módosabb helyelen. A gangdeszka fölé pedig gyékényt húznak. A hagymának hagymásszinben a helye, mindenesetre nagyobbra épitik a kocsiszint, mert ez is elegendő a hagyma tárolására. A törzsökös hagymásoknak külön volt gyökeres kamrájuk is. Előfordult, hogy a kut közelében gyökérmosó medencét alakitottak ki. Az önellátó gazdálkodás Makón hamarabb megszakad, mint sok más alföldi városban. A hagymás monokultura következtében piacon és üzletben vásárolják meg a szükséges javakat. Mind az anyagi mind a szellemi kultura terén kevésbé lesznek hagyományőrzők. A parasztpolgári fejlődés teljesen átformálja az életmódot, ami a ház és lakáskultúrában azt jelenti, hogy évtizedekkel megelőzik a hagyományőrző településeket. Hamarabb levetik a népviseletet, korábban kamrába kerül a tulipános láda vagy a sublót, a szobaberendezés gyorsabban átveszi a polgári izlést. Erdei Ferenc szavaival a "formák kimozdulnak a parasztökonómia zártságából" és miközben a paraszti hagyományokkal küszködnek, "kétes polgári ideálokat"követnek. Az alföldi népi épitészet történetileg kialakult formáinak egyedi megjelenésével találkozunk Makón. A klasszicizmus nem árkádos tornácban jelenik meg, hanem puritánabb homlokzat kiképzésben, ugyancsak a formák egyszerűsége jellemzi a napsugaras házvégeket. A 19. század második felétől viszont — a polgárosodás következtében -- hivalkodóvá váltak házaik és berendezéseik. Ezt mutatja a romantika és az eklektika rangot kifejező urhatnámsága. Mindez a bútorzaton hamarabb, már a 19. század közepén jelentkezik. A menyasszonyi láda magas lábakon áll, külső méretével a gazdagság kifejezője, látványos a formakiképzése, de belül kicsi. Igy válhat a felfelé törekvő makói ember jelképévé. Korábbi városrendezések során, az utcavonal szabályozásával az öregebb házak olykor beljebb kerültek. Ilyenkor az eresz folytatásában a ház vonalától a járda széléig egy kis nyeregtetős száraz bejárást alakitottak ki. Ezt a makói formakiképzést a szomszédos falvakban is átvették. 128