Kiss Imre: A munkásdalos kultúra fejlődése Makón 1921–1939. A Makói Múzeum Füzetei 29. (Makó, 1982)

A Petőfi Dalkör tevékenysége a 30-as években

A közgyűlésnek érdekes és meglepő határozata is született annak nyomán, hogy egy egyéni javaslatra, a korábban lemondott elnököt, Nagy Gyula nyugalmazott főszolgabírót minden előkészítés és megbeszélés nélkül tiszteletbeli elnökké választották. A Petőfi Dalkör utolsó vezetőségi ülését 1939. március 23-án tartották meg, amelyen a — díszelnök — irányította a tárgyalást és megnyitó beszédében hangzatos szavakkal méltatta a magyarság sorsát: „a magyarság vendégszeretete, a Habsburgház álnok uralma és a magyar lelki adottsága készteti a magyarságot arra, hogy ilyen dalegyletekbe tömörüljön, legyünk egyek az éneklésen kívül a polgári és a családi életben is... az egyenlőség, testvériség eszméjéért dolgozzunk és fáradozzunk". A díszelnök hazafias buzdítása azonban semmi jót nem jelentett a dalkörre, mert ettől az időtől kezdve a fiatalabb tagokat gyakran hívták be katonának a SAS-os behívók, és bevonulásuk után sokszor el kellett dalolniok azt a valósággá vált nótát, hogy „Horthy Miklós katonája vagyok".Ennek viszont az lett a szomorú vége, hogy a rengeteg magyar katona között több dalos is életét veszítette a népellenes, elnyomó rendszer érdekeiért. Az otthon maradottak Gréczi János ügyvezető elnök odaadó irányításával nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a dalkör tovább működjön. A vezetőség új helyes programot dolgozott ki, szervezték az új dalosok belépését, és széleskörű gyűjtés után anyagilag is rendbe akarták hozni a dalkör életét. Még távlati tervről is álmodoztak: meg akarták rendezni a dalkör megalakulásának huszadik évfordulóját 1941-ben nagyszabású dalosünnepéllyel. Mindezekből azonban semmi sem lett. Az életkörülmények mindig rosszabbak lettek, míg végül is a legkitartóbb dalosok is belefáradtak az eredménytelenségbe és ez azt jelentette, hogy a Makói Petőfi Dalkör 1939 végére befejezte sok-sok nehézséggel küszködő, de időnként eredményes működését.* * Emlékeim felidézése céljából átnéztem a Petőfi Dalkör jegyzőkönyveit, iratait (József Attila Múzeum Történeti Dokumentációs Gyűjteménye) és Dr. Diósszilágyi Sámuelnek a makói munkásdalkörről írt — a Makói Múzeum Forráskiadványaiban megjelent — írását. 39