Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom szerkezete - VII. Csoporttudat, csoportharc. A rendi és osztálytársadalom — Városrészek — Nemzedékek — Osztályok

igyekszik osztálya veszett ügyét elhagyni: az egyik elhagyja földjét, faluját és a városba költözik, a másik gyermekét indítja el más tájak felé, a harmadik megtartott földművelő életéből igyekszik kitörölni a paraszt nyomokat. Az osztályharc eszközeihez hozzátartozik a sztrájk is. Az elkeseredett paraszt osztályharcnak a sztrájkja is elkeseredett. A gyermek megtagadása, egyke a neve ennek a sztrájknak és helyenként a végső következményeket ígéri. Nem termel gyermeket nagyobb számban a parasztság, mint amennyinek polgári vagy kispolgári létet tud biztosítani. A munkásság paraszti része — az öntudatosabb — a kispolgári parasztságéhoz teljesen hasonló harcot folytat. A régi rend ittmaradottjai viszont avval, hogy a kispolgári és proletár parasztság törekvéseit ellenzik, folytatják a régi védekező osztályharcot. A munkásság sajátos osztályharcát nem a paraszt proletariátus vívja. A küzdelem célkitűzése egységes: elérni a polgári szintet. Ám a harc eszköze kétféle: egyik rész a kispolgári osztályharchoz hasonlóan a követés taktikáját alkalmazza, individuális akciókkal igyekszik megközelíteni a vezető osztályokat. A másik rész pedig kollektív osztályakciókkal akarja kiverekedni a proletariátus számára az igényelt szerepet. A proletariátus kollektív osztályharca a mezővárosi társadalomban igen szűk területen mozog, de ott annál keményebb. Eszközei között is ott szerepel a nagy sztrájk: a gyermektermelés megtagadása, ami — ellentétben a kispolgárság egykéjével — a teljes terméketlenséget jelenti. 57