Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom szerkezete - II. Területi csoportok. Területi összefüggés — Makó területi szerkezete — Városrészek — Tanyák

dő polgáriasodása. E változás folytán azonban nem egységes paraszt városrésszé, hanem egységes átmeneti területté alakulnak át. A főutcák mentén a belváros nyúlik ki a középrészek testébe aszfaltos és vízvezetékes nyúlványaival, egészében azonban a városnak ez a középrésze lényegesen eltérő képet nyújt a belvárosétól. Amint lakói, akik az egységesedő társadalom paraszt és egyéb származású kispolgári rétegéhez tartoznak, úgy a városrész is kimozdult harmonikus falusi állapotából, és ezer úton igyekszik megközelíteni a belvárost. A gazdaság kényszerítő feltételei: a nagy gazdasági udvarok, az utcai baromfitenyésztés, a takarmány- és trágyafelhalmozás még a falu képében tüntetik fel a város e részének arculatát; a kövezett utcák, aszfaltozott járdák, a villany és távíró vezeték, az egyre városiasodó épületek sokasodása azonban már a város felé mutatnak. A városrészek változó sorsában osztozik a zsidók városrésze, a régente Kis- és Nagyzsidó utcákból álló Gettó is. Az agrár vonásokat leszámítva épp olyan területi közösség volt, mint Buják vagy Szentlőrinc. A felekezeti és népiségi különbözés még közigazgatási különállást is biztosított a zsidó közösség számára, ám városrészük soha sem volt falusi közösség, hanem már egy évszázaddal ezelőtt is mezővárosi közösségre támaszkodó városi csoport. Szerepe mindennemű kereskedésben állott. A makói hagyma és zöldség forgalmát pl. az ország határain belül a parasztság fejlesztette ki, európai hírét azonban a zsidóság teremtette meg. A Gettó eleve városi volta okozta, hogy napjainkban a városrészek egységesülésének idején az a belváros és a középrész között oszlik meg. Belvárosi része a zsidóság polgári nívóra emelkedő rétegének lakóhelye lett, s eképpen teljesen betagolódott a Belvárosba, külső fele viszont a középrésznek vált alkotó elemévé. A zsúfolt lakások és udvartalan házak mindig városi csoportnak a jegyei: a zsidóság mind a belvárosban, mind a középrészen a makói társadalom legvárosibb szárnyát képviseli. A zsidó népi különállás régebben társadalmi elszigetelődést eredményezett, ma területi elhelyezkedésében és szerepében egyaránt polgári és kispolgári minőséget jelent. A város korábbi fejlődésszakában a cigány népiség épp oly különleges, elhatárolt területi csoportosulást eredményezett, mint a zsidó. Cigánybécs egészen napjainkig a cigányság kizárólagos lakóhelye volt és sokáig közigazgatási különállást élvezett; lakossága éppúgy, mint a Gettóé járulékos társadalmi szerepet töltött be, amilyenek a mulattatás és varázslás, továbbá az eltakarítás és tisztogatás, nemkülönben a kereskedés bizonyos fajai. Míg a zsidóság népi egészében polgári és kispolgári eleme a társadalomnak — s ez a minősége megnyilvánul területi elhelyezkedésében is — addig a cigányság nagyrészben proletár és csak kis részben kispolgári elem. Cigánybécs a város középrésze és a külváros között fekszik. Az egységesülést eredményező változás folytán területének csak egy vékony sávja tagolódik a középrészhez, egészében a külváros legkülvárosibb részét teszi ki. Fekvése lapályos, vizenyős, régente sertéslegelő volt, emberi lakásra csak felelőtlen bátorság jelölhette ki. Az utcákon járda, csatorna és villanyvezeték csak szórványosan található, a házak nagyrészban lapostetejű sárkalyibák, vízjárás idején egyetlen vízállás az egész terület, s nem egy ház összedűl. A mélyített kertekben nád és káka tenyészik és leggyakoribb háziállat a béka. Makó városának zsellérnegyedei csak történeti kialakulásukban és lényegtelen egyéni jegyeikben különböznek egymástól. Honvéd, a Munkásházak és Vertán-telep soha sem voltak önmagukban zárt falusi közösségek. A mezőváros munkaerőszükséglete teremtette meg őket, s kezdettől fogva munkásnegyedek voltak. Noha szerveződött közösség nem is állott elő e részeken, a szerep azonossága egységes és zárt területi csoportot alakított ki. Az egység és a zártság a zsellérnegyedek egységes csoportja s a város többi részei között áll fent. Honvéd, Vertán-telep és a Munkásházak 30