Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom adott feltételei - II. Népesség. Lélekszám és eloszlás — Népmozgalom — Nem és életkor — Foglalkozás — Vallás és anyanyelv — Népiség

Őstermelés 22 982 Ipar 5 834 Kereskedelem és hitel 2 678 Közlekedés 705 Véderő 238 Napszámos 364 Nyugdíjas és tőkés 648 Házicseléd 872 Egyéb és ismeretlen 627 A táblázat világosan rámutat arra, hogy Makó várossá fejlődésének ügye az őstermelő foglalkozású csoporttal többé-kevésbé egybeeső parasztság társadalmi sorsának alakulásától függ. A számok tanúsága szerint ez a réteg rohamosan csökkent (1920-tól 1930-ig 10% !), ami világos bizonyítéka a parasztság polgárosodásának és az ezzel egybeeső más foglalkozási ágakra való fokozott áttérésnek. VALLÁS ÉS ANYANYELV napjainkban már nem színezi olyan élesen a népességet, mint az elmúlt században. A vallási és nemzeti különbözés régente külön falusi közösségeket formált Makó társadalmából, míg napjainkban már alig vehető észre hatásuk az egyes csoportosulások arculatán. Felekezeti megoszlás: Római katolikus 14 879 Görög katolikus 1 209 Református 16 742 Ágostai hitv. evangélikus 719 Görög keleti 85 Izraelita 2 052 Egyéb 137 Anyanyelvi megoszlás: Magyar 35 366 Német 112 Tót 246 Oláh 36 Horvát 2 Szerb 11 Egyéb 51 A mellékelt táblázat csaknem egyenlő arányban a két főfelekezethez tartozónak mutatja Makó népességét. A protestánsok száma 17 461, a katolikusoké 16 088. Mellettük a többi valláshoz viszonyítva erősen képviselt a zsidóság 5,7%-kal. Az anyanyelvi megoszlás viszont homogén magyar nyelvű társadalomnak mutatja Makót. Az alig 1,2%-nyi magyarul tudó idegen anyanyelvű töredék bízvást elhanyagolható. A felekezetek és anyanyelvi csoportok arányai a történet folyamán csaknem állandósultak. Társadalmi hatásuk változott ugyan, mindamellett egyéb tényezőkkel társulva ma is jelentékeny feltételei a társadalom életének, noha közvetlenül nem is nyilatkozik meg hatásuk úgy, mint régebben. A NÉPISÉG fogalmának kiforratlansága nehéz helyzetbe hozza a társadalomrajzi kutatást. A társadalmi vizsgálat nem tehet mást, mint hogy fogalmat konstruál 9