Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. A Makói Múzeum Füzetei 27. (Makó, 1982)

A makói társadalom adott feltételei - II. Népesség. Lélekszám és eloszlás — Népmozgalom — Nem és életkor — Foglalkozás — Vallás és anyanyelv — Népiség

a vízlevezetés és útépítés súlyos nehézségeinek a terhét, a nyári szárazságok pedig az öntözés vagy egyéb, aszály elleni védekezés gondját rójják a termelésre. A vízlevezetés és útépítés Makó területének kis részén megoldott kérdés, a korszerű és belterjes termelés azonban még számos enemű feladat megoldását követeli. Teljesen kezdetleges ellenben a szárazság elleni védekezés, sem megfelelő művelési eljárásokat, sem pedig öntözőkészülékeket nem alkalmaznak. A távolabbi fejlődés szempontjából azonban a Maros közelsége kedvező kilátásokat nyújt. Az adott hőmérsékleti feltételek szigorúan előírják a mezőgazdasági termelés bizonyos rendjét, melyhez alkalmazkodni a társadalomnak kikerülhetetlen feladata. A gabona- és hagymatermelés Makón a megfelelő terményfajták és termelési módszer kialakításával jó például szolgálhat az alkalmazkodás megvalósítására. A hagymatermelés pl. az adott természeti föltételekhez jól igazodik, s művelése az alkalmazkodás magas fokát valósítja meg. Kiváló eredményeket mutathat fel a lótenyésztés is, azonban a termelés egyéb ágaiban még jelentékeny feladatok várnak megoldásra. A NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁG társadalmi szerepe ma inkább csak a termesztett és tenyésztett fajokra korlátozódik. Különös jelentősége van e tekintetben a hagymának. E növény termesztése mind nagyobb és nagyobb méretű. Mint legfontosabb kiviteli cikk egy egész népréteget emelt föl s tart ma is más mezővárosok hasonló rétegénél magasabb életnívón. Az utóbbi évek általános gazdasági válsága természetesen ezen a téren is érezteti hatását, a hagymatermelés azonban ma is a lakosság igen széles rétegét tartja el. Nagyon figyelemreméltó továbbá a hagymatermelés társadalmi nevelő hatása. A hagyma termelése a legbelterjesebb földművelést követeli: a tenyészanyagot gondosan kell válogatni, a betegségek ellen védekezni, a vetést aprólékosan gondozni s mindenképpen a termelés legokszerűbb módját kell alkalmazni. A termelési kultúra emelésén kívül más tekintetben is előnyösen különbözteti meg a hagymatermelés a hagymakertészeket a közönséges földművelőktől: mozgékonyabb, öntudatosabb és erőteljesebben polgárosodó ez a réteg, mint a parasztság többi része. A különböző növény- és állatfajták elterjedése és megoszlása szemléltetően mutatja a társadalom változását. A parlagi fajták nagyon háttérbe szorultak és a kultúrfajták térhódítása is állandóan tart. Napjainkban észlelhető egy ellenhatás nyoma is: nem ugyan a régi parlagi fajták térnek vissza, hanem kinemesített változataik. Rendkívül jellemző az egyes állat- és növényfajták megoszlása: maradi földművelő ragaszkodik az ősi kipróbált fajtákhoz, polgárosodó gazda viszont külföldről hozat vetőmagot vagy tenyészállatot. II. Népesség Lélekszám és eloszlás — Népmozgalom — Nem és életkor — Foglalkozás — Vallás és anyanyelv — Népiség A TÍZÉVES NÉPSZÁMLÁLÁSOK 1869 óta nyújtanak kimerítő képet Makó népességének számadatairól. A népszámlálás felöleli tehát a város fejlődésének egész újabb korszakát, azt az időt, mely a jelen szempontjából különösebben tekintetbe jön. Korábbi időről 1836-ból Szirbik Miklós nyújt eléggé megbízható számadatokat, míg az azt megelőző korszakból csak az adó- és tizedösszeírásokra támaszkodó, valószínűnek látszó becslésekre vagyunk utalva. Szirbik Miklós 200006