Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)

A Diós-ház - Utca és telek

A DIÓS-HÁZ A Vörös Hadsereg útján „a házak még sokáig fognak emlékeztetni a régi életre". Erdei Ferenc Utca és telek Makón a reformátusok városrészét Szentlőricnek nevezik, mert az ilyen nevű középkori falu határában jött létre. Ez a városrész a református lélekszám növekedésével keleti irányba terjeszkedett, így népesedett be az Arad felé vezető országút város alatti szakasza, és kapta az Aradi utca nevet, melyet Erdei Ferenc a reformátusok főutcájának is nevezett. A 18. század végén az Aradi u. eleje a Nyizsnyai utcáig, mindez még spontán kialakult halmaztelepülés. A Thököly utcáig terjedő második szakaszát az 1805. évi térkép tünteti fel, ez már mérnöki beavatkozást mutat. Az 1830-as években osztják ki a Wekerle utcáig húzódó harmadik szakaszt. Ezt elsőnek az 1857-ből származó térkép ábrázolja. Erdei Ferenc szülőháza az utca elején, az északi oldalon áll, Diós Sándoré a végén, a déli oldalon. Fél évszázaddal ezelőtt szinte minden Aradi utcai házban hagymások laktak, ezért nevezte Erdei Ferenc a hagymások főutcájának, történeti szerepénél fogva pedig hadak útjának. „Dózsa György seregei jártak itt nagyon régen, 1849-ben vasas németek vonultak itt Világos felé és vissza onnan; 1919-ben a magyar vörös hadsereg egységei, majd román és francia csapatok meneteltek rajta. És 1944 őszén itt jöttek be a felszabadító szovjet csapatok, azóta a Vörös Hadsereg útja az utca neve."

6

9 A Diós-ház az Aradi utca 86, ma Vörös Hadsereg útja 94. szám alatt fekszik. Annak ellenére, hogy ez már a város széle, történetileg törzsökös városrésszé nőtte ki magát, a forgalmas országút pedig rangos főutcává emelte. Az utca elején előkertes beépítés is előfordul (ilyen volt átépítés előtt Erdei Ferenc szülőháza is), de az utcavonalas beépítés az általános. A házak eredetileg véggel mentek ki az utcára, fésűs elhelyezésűek voltak. A Diós-porta mérnöki kiosztású szabályos téglatelek, melynek területe 416 D-öl (1497 m

2). A telek jobbos beépítésű, a házhely keleti oldalhatárán — ez az építési vonal — áll a lakóház, a főhomlokzat déli tájolású. Az udvar elrendezés kétsoros, a fő szakaszban áll a ház, az istálló és a hagymásszín, a melléktraktusban a gyökérmosó, a hambár, a tyúkól, a füstölő, az árnyékszék, a kocsiszín, a kotárka, a disznóól és a nyári jászol. A lakóház és a melléképületek tömörülése, teret betöltő tömeghatása tagolt épületelrendezést mutat. A telken tömbszerűen uralkodó helyet tölt be a lakóház és az alacsonyabb tetővel hozzáépített istálló, valamint hagymásszín, az egyéb elaprózott gazdasági épületek tömegmegjelenésükben is alárendelt építményeknek számítanak. Az udvar mögött húzódik a kert, területe arányosan oszlik meg: mind az udvar, mind a kert 208 D-öles. 6

9 Erdei Ferenc: Város és vidéke. 314. 1. 48