Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)

A Diós család - A hétköznapok forgatagában

1822. március 18. Diós Sámuel, Szűts János és Hinkó Mihály a városházánál megjelenvén kinyilatkoztatták, hogy Je­nei Sámuel és Szűts Sámuel ökör csordások mellett kezességet magokra vállalják, hogyha a számadások alatt valamely gazdának ökre elveszne és amennyiben a nevezett pásztorok a maguk vagyonnyából az elégtételre elégtelenek volnának, ők hellyettek az elégtételre magokat kötelezik, melynek nagyobb hitelére adják saját kezek írását. Költ Makón mint feljebb Dijós Sámuel Szűcs János Hinkó Mihály 1829. július 5. Diós Péter részére következendő tanúk vallásai vétettek: l" ö r Szani Ferentz református, 36 esztendős, makói lakos azt adja elő, hogy ennek előtte 5 eszten­dőkkel az inquiráltató néhai édes atyjok Diós Péternek, amidőn a mostani életbe maradott özvegyét fele­ségül elvette, emlékezik reá, hogy volt 6 jármos ökre, a mostani meglévőknél sokkal jobbak és többet érők, azon kívül Halasi Jánosnál használás végett két negyedfű tinója, volt azonkívül 3 harmadfű tinója, továbbá két fijas tehene, melyeknek egyikét a tanútól vette, 2 meddő (tehene), lova 7 darab, juha 150 da­rab. 2 i k tanú Sáfri Gábor 65 esztendős, református, makai lakos ennek előtte 5 esztendőkkel, midőn né­hai Diós Péter megházasodván, mostan életbe lévő özvegyét feleségül elvette, ugyanannál juhászi szolgá­latban lévén, tudja, hogy azon időben 150 darab juha volt, melyek közül 75 darab volt fejős juh, a többi bárányok, tokjuhok és meddők voltak. Szarvasmarháiról azt adja elő, hogy ámbár azoknak akkoriban volt számát megnevezni nem tudja, arra mindazonáltal emlékezik, hogy nemcsak azon esztendőben, ha­nem annak előtte 25 esztendők alatt, mellyekben részszerint mint nyáj, részszerint mint fejős juhász Diós Péternél szolgált, annyi marhája volt, hogy az istállója tele volt és kevesebb soha sem volt, hanem több mint mostanában történt halála alkalmával megmaradtak. 1830. április 26. Atyafiságos egyezség, mely köttetett Diós János és István testvérek közt a következendő feltételek alatt: \ ö r. A nevezett testvérek édes attyuk, boldogul Diós Sámuel halálátul fogva reájuk mint successo­rokra néző, Ingóba 54, Szentlőrintzen 58, Verebesbe 48 útból álló szőlőre nézve oly formán egyeztek meg, hogy a verebesi hegyben lévő 48 út egészben, az Ingóban lévő 54 útból pedig 28 út Istványé, vala­mint Szent Lőrintzen lévő 58 út egészben, az ingói 58 útból pedig 26 út Jánosé legyen. 2 o r. Ezen egyezés az egyező részeknek szabad akarattyukon lévén alapítva, mind a ketten ezennel magukat declarálják, hogy jövendőben egyiknek a másikat akár mely kifogó szín alatt háborogni jussa ne légyen. Mely egyezésüket tulajdon kezük aláírásával erősítik Makón, 26* febr. 830. Előttünk: Balogi Jósef város bírája Dijós János Raffai nótárius Dijós Istvány 1830. szeptember 22. Öreg Diós Mihály, Diós János fia feleségével Szabó Katalinnal a városházánál megjelenvén a kö­vetkezendő edgyességeket nyilatkoztatták ki: Öreg Diós Mihály által adja a fent írt fiának a városon lévő házát és a háznál található mindenféle házi eszközöket oly formán, hogy őtet, amíg él, tartsa és ruházza, holta után pedig tisztességesen eltaka­rítsa. Vagyon ugyan még az öregnek egy katona fia, Mihály nevezetű, akinek is száz váltó forintokkal tartozik, hogyha azon katona fia haza szabadulna, a megírt száz forintok árában Diós János fia a házi fundusnak fele részét által adja és azzal úgy bánjon, amint tetszik, de a háznak a másik fele részében őtet, sem a fijait, sem pedig leányait ne háborgassák. Azon testamentom, amelyet a múlt télen tett, mostanság megsemmisíti. Mely edgyezségek nagyobb erejére mind akit nevek aláírásaikkal erősítenek. B Nagy Mihály város bírája Diós Mihály + Diós János felesége Szabó Katalin + 26

Next

/
Thumbnails
Contents