Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)
A Diós család - A reformkorban
A néhány évtizeddel ezelőtt még jómódúnak számító Diós család is egyre kezd lesüllyedni. Az 1828. évi összeíráskor 3 telkes jobbágy, 2 házas zsellér és 4 házatlan zsellér van közöttük. Mind társadalmi, mind gazdasági helyzetük alapvetően megrendül. Giba Antal 1824-ben felméri a házi fundusokat, és 1833-ban pedig a szállásföldeket. A második kataszteri fölmérés korrigálja a földterület nagyságát, tartalmazza a competenciát, a jogosult föld mennyiségét, illetve az ennél több és kevesebb földterületet. 21. TÁBLÁZAT A szállásföldekre való jogosultság 1833-ban Föld No Ház Név Bír sessiókat Competentiája tészen Competentiáján felül Kevesebb a Competentiánál Föld No Ház Név Bír sessiókat Hold •-öl Hold •-öl Hold • -öl 433 835 Ör. Diós János 6/8 33 1 434 90 if. Diós János 4/8 22 517 886 1819 Diós Sámuel 2/8 11 325 889 1819 Diós Sámuel 4/8 22 3 26 1063 1407 Diós Péter 1 44 4 440 Diós János felesége halála után újra megházasodik, Varga György özvegyét, a 40 esztendős Rátz Annát veszi nőül. Fiaival neki is megromlik a kapcsolata, János fia ugyan még a szülői házhoz viszi 1789-ben a feleségét, de rövidesen mindhárom fia elhagyja. A mostoha miatt mérgesedik el közöttük a helyzet, inkább választják a zsellér sorsot, mintsem a mostohát anyjuknak tekintsék. Apjuk ezért nem házasítja ki őket és élete alkonyán eladogatta a földet, hogy ne hagyjon örökséget utódaira. Másfél évtized múltán 1806. februárjában a tanúként megidézett új tulajdonosok így vallottak: „kéntelen volt Diós János a földet eladni, mert fiai mind elhagyták, maga pedig elégtelen volt annak bírására". Elsőszülött fia, János, amikor megházasodott, az eskető pap ezt írta az anyakönyvbe: „A városban lakó Diós János 20 esztendős contribuens iffjú vette Nagy Ferenc 18 esztendős hajadon leányát; tanúk: Diós István, B Nagy István." Abban az időben anyakönyvbe bejegyezték a férfi jogállapotát is. 1791-ben még zsellérnek, 1795-től gazdának tünteti fel a családfőt. Az ennél hivatalosabbnak számító rovatos összeírás viszont a házas zsellérekhez sorolja. Öccse, Mihály (1772—1844) 1793-ban köt házasságot Peszeki Zsuzsannával (családi nevét írták még: Pöszeki-nek és Köszeki-nek is). A feleség szintén gazdacsaládból származik, apja, Peszeki István egy jobbágytelken gazdálkodik. Diós Mihály viszont házatlan zsellérsorba süllyed. Az ő neve után jelenik meg először — a zsellér jogállapot mellett — a kertész megjelölés. Első házasságából négy fiú és négy leány születik, 1817-ben másodszor is megházasodik, Sírós (Zsíros) Ilonától még három gyermeke lesz. Az 1820-as években favágó a város leggazdagabb kereskedőjénél, Dobsa Sámuelnél, aki két ízben keresztapja Diós Mihály gyerekeinek. (Dobsa Sámuel fia, Dobsa Lajos színműíró Petőfi baráti köréhez tartozott.) 24
