Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)

A Diós család - A reformkorban

Súlyos tehernek számít a katonaságnak nyújtandó természetbeni ellátás. 1847/48-ban 539 pozsonyi mérő búzát vagy 19 404 kenyérrészietet, fűtésbér fejében 323 forintot kell fizetni, és nagyobb mennyiségű abrakot, szénát, szalmát kell biztosítani. A szőlődézsmát 1821-től a tárgyév november hó közepéig színborban kell beszolgáltatni. 17. TÁBLÁZAT Szőlőtermés és szőlődézsma kivetése 1835-ben Termés Esendő dézsma Törkölyös bor Szín bor Szín bor Akó Itze Akó Itze Akó Itze Diós Péter 5 20 Diós István 12 32 50 Diós János 4 32 18 Diós János 2 16 9 Diós János 2 8 A marosi töltések állandó karbantartása is súlyos teherként nehezedik a városra. 1836-tól minden ház után 2 öl 3 láb, minden sessió után 3 öl 2 láb töltésszakasz karbantartása esik. A reformkorban A 18. századi Makóra a földbőség, a jólét jellemző. A természetes szaporodás magas üteme és a tömeges bevándorlás következtében a népesség igen gyorsan növekszik, a felfejlődés időszakában ötvenévenként mintegy megháromszorozódik. 18. TÁBLÁZAT A népesség száma 1756 2 590 1801 8 645 1857 27 000 Nem véletlen, hogy már a 18. század végén olyan határozat születik: „külső helyekről ide lakás végett jönni szándékozó senki bé ne bocsájtasson".

3

8 Csak az iparosoknak teszik lehetővé a letelepedést. A parasztság rétegződése nagyfokú zselléreskedést mutat. 19. TÁBLÁZAT A parasztság rétegződése 1828-ban Fő % Jobbágy 975 28 Házas zsellér 1991 57 Házatlan zsellér 527 15 3493 100 3

8 Csongrád megyei Levéltár. Csanádi püspökség makói uradalma. 1784. 46. 22