Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)

A Diós család - Az urbárium idején

9. TÁBLÁZAT Diós János individuális birtoklapja

19 Ház numerus 339 Topogr Nrus Neve a szakasznak és földnek A földnek nagysága tészen A földnek egész termése A felvett és controlizáltatott termés szerint esik egy holdra Topogr Nrus Neve a szakasznak és földnek Holdnak • öleket Búza Pozs. mérő Árpa Pozs. mérő Zab Pozs. mérő A felvett és controlizáltatott termés szerint esik egy holdra Topogr Nrus Neve a szakasznak és földnek egészet 64 részeket • öleket Búza Pozs. mérő Árpa Pozs. mérő Zab Pozs. mérő A felvett és controlizáltatott termés szerint esik egy holdra 3945 Szántó földek I. szakasz Makó Kenderföld parificájt búzához 6 3/4 5537 39 IV. szakasz Rákos Ugar föld, melly minden második eszt-ben pihen 2 — 2 4/8 42 14 pozs. mérő 6600 121 XV. szakasz Igási ugar földek Ugar föld, melly minden második eszt-ben pihen 2 9 23 38 — 12 pozs. mérő 6149 50 X. szakasz. Belső csókás Szállásföld, melly 6 esztendeig szántatik, 7-dikben pihen, 5 esztendeig kaszáltatik 15 7 1 33^ 135 — 33 75 — Búza 9 Árpa 12 pozs. Zab 10 mérő 3 eszt. beli summa 19 23 2 — Kaszáló X. szakasz. Belső Csókás 6149 A fellyebb írt dik topogr. nrus szerint kaszáló Széna mázsa font 81 84 13 mázsa 1 eszt. dőbeli summa magában Szőlő I. szakasz Makó Szt. Lőrinczi szőlő 30 akó itze 7 2 15 akó 1 eszt. beli summa magában lapját sem. Ebből még árnyaltabban derül fény, hogy az urbárium végrehajtása egy gazdaságra lebontva hogyan is történt. A város határa gazdasági övezetekből állt. Közvetlen a belterület közelében húzódtak a szőlő és kenderföldek. Következő övezet, a belső legelő közös használatban volt. Az ugarföldet mindenkinek két szakaszban mérték ki, a szállás- vagy tanyaföldet egy tagban kapták meg. Legtávolabb a külső legelő, a Puszta terült el. A fél jobbágytelekkel rendelkező Diós Jánosnak van 104 négyszögöl kenderföldje és 516 négyszögöl szőleje, amely fizet hét akót és két itzét. Ugar földje Rákoson és Igáson kereken 2—2 hold, amely minden második esztendőben pihen és 15 hold szállás földje Belső-Csókáson, amelyet hat esztendeig szántanak, a hetedikben pihen, öt esztendeig kaszálnak. Búzája termett 113, árpája 135, zab 75 pozsonyi mérő. Búzában az átlagtermése Rákoson 14, Igáson 12, Csókáson 9 pozsonyi mérő. Szénája lett összesen 81 mázsa 84 font, egy holdra eső átlag 13 mázsa. A kaszálókat egyénileg mérték ki, és ki-ki saját maga alkalmazta a nyomásos gazdálkodást. 1

9 MVL a II. József-kori kataszteri felvétel. 12