Papp János: A makói József Attila irodalmi és művészeti társaság története (1947–1952). A Makói Múzeum Füzetei 25. (Makó, 1980)

bemutató cikk mellett elsősorban Makóról szóló írások kaptak helyet a mellékletben. A szépirodalmi alkotások szerzői is a város fiatal, pályakezdő szépírói közül kerültek ki. „A bemutatkozó anyag sokrétűsége s szellemessége arra a reményre jogosít fel bennünket, hogy ezt az elindulást újabb és komoly irodalmi művek tehetik értékesebbé..."

1

2 - írja a Makói Népújság kritikusa. Sajnos azonban a folytatás elmaradt, a Marosmellék többé nem jelent meg. Ennek elsősorban anyagi vonatkozású okai voltak. A folyóirat szerkesztői ugyanis azt remélték, hogy a csanádi mellékletet is tartalmazó lapszám(ok) jelentős mértékben növeli(k) majd az eladott példányok mennyiségét. Csalódniuk kellett, mivel az első számból is csak nagyon kevés talált vevőre Makón.

13 - Ez a pártolatlanság is igazolta azt a fontos szerepet, mely a József Attila Társaságra várt: fel kell rázni a kulturális kérdések és rendezvények iránti közönyből a város lakosságát. Ezt a célt szolgálták az általában 2 hetenként sorra kerülő felolvasó estek is. Az első ilyen jellegű társasági rendezvényre 1947. szeptember 27-én került sor. Ez alkalommal nyitották meg a Társaság új helyiségét, a József Attila Otthont a gimnázium egyik I. emeleti termében. Október 25-én Képzöművészeti-est-zt rendezett a Társaság.

1

4 A vármegyeháza kisgyűlési termét zsúfolásig megtöltő közönség érdeklődéssel hallgatta Ecsődi Ákos festőművész-tanár előadását az absztrakt művészetről, valamint Loós János festőművész és Nagy Gyula szobrászművész vallomásos ismertetését saját művészi felfogásukról, munkásságukról. - Zeneszámok és szavalatok tették komplex élménnyé, a Társaság addigi legsikeresebb rendezvényévé az est programját. A Hódmezővásárhelyen működő Tornyai Irodalmi és Művészeti Társasággal is felvették a kapcsolatot a makóiak. November 15-én a vásárhelyi városháza tanácstermében megrendezett Délsziget ünnepi est műsorában a makói vonósnégyes Borodin: Szamovár kvartettjével és Mozart: B-dúr vonósnégyesének első és harmadik tételével, míg Gajdi István és Lator László verseivel, Szabolcsi Gábor novellájával és Császtvai István karcolatával szerepelt. Sajnos, ez a próbálkozás is - akárcsak a szegedi kapcsolatteremtés - egyszeri alkalmat jelentett. Novemberben csak néhány felolvasó estre került sor, decemberben azonban ismét két nagyszabású vállalkozásssal lépett nyilvánosság elé a Társaság. December 7-én makói művészek alkotásaiból álló képzőművészeti kiállítás nyílt meg az Iparostanonciskola két termében. Megnyitó beszédet Kiss Imre polgármester mondott. Az egyik kiállítási teremben Torma Imre festőművész alkotásai, míg a másikban Loós János és Ecsődi Ákos festőművészek képei, valamint Nagy Gyula szobrászművész szobrai kaptak helyet. A kiállítás erkölcsi értékét, a nagyközön1

2 Makói Népújság 1947. október 3. 1

4 Dr. Császtvay István szíves közlése nyomán. 1

4 Függelék (5) - Az est teljes műsora. 6