Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében. A Makói Múzeum Füzetei 24. (Makó, 1979)

tégláztuk. Az is ugyanúgy mönt, mint emez. Akkor aztán kiszámoltunk mindönt. Napi 120 kiló búzát kerestünk személyönkint. Az irányfás falverésen kívül alkalmazták a jármos módszert is. A másfél méterenként elhelyezett vasjárom a földbe ásott oszlopokat helyettesítette. A falra keresztben, a deszka alá és fölé helyezték el a laposvasból készült, két végén kilyukasztott járomvasakat, ebbe dugták függőlegesen a járomszögeket, amelyhez szintén feszítőfával ál• föld teglc 1 00 i _ 90 80 70 6 0 50 4 0 30 20 1 0 1900 1910 1920 1930 1949 6. A faház falazata 1960 1970 lítottak be a deszkákat. A föld döngölését a jobb és bal deszkánál egyenletesen kellett végezni, mert a járom nem állt szilárdan, sokszor a csizma szárával kellett függőlegesen tartani. Az irányfás faltömők nem is sokra tartották a jármos falverőket. Környékünkön Pitvaros vidékén lett általános. A házépítők főleg azért nem szerették, mert a járomvasak helyén lyukak maradtak a falon. Mégis alkalmazták a fahiány idején, főleg olcsósága miatt. A föld kitermelése, hordása és döngölése az irányfással hasonló módon történik. Deszkaemeléskor magát a jármot is emelni kellett. A vertfalú kerítést falkerítésnek hívják Makón. Ez általában egy sukk vastag, magassága pedig öt sukk. Tetejére bolyhával kifelé fordított csutkatövet tettek, és így tapasztották le. Néhány helyen fülbecsavarókával futtatták be. Később cserépre vették, hogy évről évre ne kelljen tapasztani. A falkerítést szintén faltömők készítették, de itt már jobban lehetett naggyázni. Faltömő eszközük a makói múzeum gyűjteményében: 1. Tömöfa, élöző, első élöző. Apátfalva, Csongrád m. Lsz: 77. 543. 1. Egyetlen keményfából faragva. Döngölő része lapos, keskeny, sarkai lekerekítettek, trapéz alakú, nyele kissé keskenyedő. Gyenge Miklós 1935—1972-ig használta. A bandagazda mindig első élezővel dolgozott, ez a legki182