Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)

Makó Várossáról közönségesen - Helyheztetéséről - Hajdani állapotjárói

§. 1. Helyheztetéséről Makó Tekintetes Nemes Csanád Vármegyének Déli és Napnyúgoti szegletében, a Marosnak jobb partjára helyheztetett Mező Város, esvén hozzá Északra Holdmező Vásárhely negyedfél, Földeák a két Város határa közzé mintegy béereszkedve, egy, Észak Keletre Tót Komlós négy, egyenesen Keletre Mezőhegyes negyedfél, Palota harmadfél, Dél Keletre Új Csanád másfél, Apátfalva egy, Délre Zombor fél, Nap­nyúgotra Szeged négy Geographiai, vagy Német mérföldre. Bővebb, s részenként való leírása alább következik. §. 2. Hajdani állapotjáról A régi időből, egészen a Reformatióig, Makóról semmit sem tudunk. Az egyes helyekre, s történetekre a közönséges História ki nem terjeszkedik, s nem is terjesz­kedhetik: az apróbb Krónikák készítésén, s Levéltárak felállításán pedig, a hajdan kor — mikor még a tudományoknak tsak imitt amott látszott valamelly szikrája; mikor a legfőbb rangban s tisztségekben lévők között találtattak ollyanok, kik neveiket nem tudták leírni,* mikor nagyobb ditsőségnek tartatott, de szükségesebb is volt a kard, mint a penna forgatás — nem sokat aggódott. De ha találkoztak is valahol e félék, a Törököknek és az azokkal együtt hartzolt, s előljáró seregeket tett Tatároknak, s majd a Ráczoknak gyakori, és sokáig tartott pusztításai semmivé tették. Nevezetesen pusz­tították ezt a vidéket a Törökök, s tatárok 1552-ben, midőn Debreczenig mindent fel­dúltak, s a lakosokat rabságra vitték, — pusztították 1686-ban, midőn Szegedről ki szoríttattak; — 1690-ben, midőn Belgrádot, Karánsebest, Lúgost újra meg vették, Temesvárt, Gyulát, Váradot új seregekkel meg rakták, s dúló csapatjaikat ismét egész Debreczenig botsátották; — 1693-ban, a midőn Croy Generális, Belgrádnak ostrom­lásával, melyet tsakugyan meg nem vehetett, felbosszantván a Törököt, a Nagy Vezér 30 ezer Tatárnak, hadi szolgálatja jutalmáúl meg engedte, hogy ezt a mi Vidékünket felprédálja, — pusztították 1704-dik s a következett esztendőkben, a Il-ik Rákótzi Ferentz ellen, Kiba és Tököli** Vezérek alatt feltámadt Ráczok. Magáról Makóról hát a régi időből semmit sem tudunk; de már a tájjékáról igen is, nevezetesen: hogy ezt az egész Vidéket a Marosról Morussenumnak és Moriseumnak hívták, sz. István Király idejében nyerte Csanád nevét Chunád Fő Vezértől, azután ide való első Fő Ispánytól, kinek esmértetésre méltó leszsz megjegyezni a következőket: A Magyaroknak ide jövetele előtt, ezt a részt, a Marostól fogva a Szamosig, az akkori Napkeleti császártól, VI-dik Leótól bírta Mén Marót, Bihari fejedelem; * Lásd Budai Ésaiás Magyar Ország Hist. I.Dar. 304 1. ** Kis Bál. Tract. Hist. 5

Next

/
Thumbnails
Contents