Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)
Makó Várossában lévő Reformata Ekklésiáról különösen - Az Oskolai tanítókról s Kántorokról
mígnem 1813-ban Szabó János hozódván Békésről, és a kettőnek Tanítványit általvévén, itt mind ez ideig megmaradt. 1821-dik Esztendőtől fogva mind a három Nemzeti Oskolabeli Tanítók állandóbbak, kik is most ezek: Conrector, s a 3 di k Nemzeti Oskola Tanítója László Sándor, a második Nemzeti Oskoláé Mágori István hazafi, az első Nemzeti Oskoláé az imént nevezett Szabó János. 1834-dik esztendőben, a ,Városnak nagy kiterjedése úgy kívánván, annak külső részén új fiú Oskola építtetett, az a tájon való kisebb gyermekek számára, hol Turutzkai Pál tanítja az első, és második Nemzeti Oskolát, több esztendőkre nem engedtetvén meg az ott való tanulás. A Tudományok, mellyek ezen Oskolákban taníttatnak ezek: Az l s ő Nemzeti Oskolában: a betűk esmerése; Olvasás; írás kezdete; Római s Arábiai számok esmerése; főből való számvetés; apróbb könyörgések; egynehány ének; a Vallásból valami kevés; rövid erköltsi történetek elbeszéllése; némelly esmeretesebb állatok leírása a Természet Históriájából; Földleírási kezdet, apró gyermekek megfogásához alkalmaztatva. A 2 di k Nemzeti Oskolában: Olvasásban, írásban való gyakorlás; kéziratok olvasása; Oskolai Könyörgések, Tíz Parantsolat, sat. A Keresztyény Hittudomány, az Útmutatás első darabja szerént, rövideden; az Erköltsi Tudományból a harmadik darab szerént, némelly részek; a Ditséreteknek és Soltároknak mintegy fele, könyvnélkül, és nótával; a Számvetés négy egyes nemei; Természet Históriája, Magyar s Erdély Országra nézve némelly szükséges esméretek, úgy szinte ezeknek Kis Tükör szerént való leírása; némelly Életleírások, s erköltsi darabok elbeszéllése. A 3 di k Nemzeti Oskolában: Olvasásban, írásban való gyakorlás: a Keresztyény Hittudomány, az említett Könyv szerént, bővebben; az Erköltsi Tudomány egészen; minden Soltárok és Ditséretek könyvnélkül; és nótával; Halotti énekek; Kóták esmérete, s azok szerént való éneklés; a Számvetés egyes, és öszvetett nemei, Arany Régula; MagyarOrszág Polgári állapotja, és Históriája; Természet Históriája; Mesterség tudomány (Technológia), együgyű Geometria; a Föld 5 részeinek, Ausztriai birodalomnak, különösen Magyar, és Erdély Országoknak leírása; Magyar Grammatika s a szerént való fejtegetés; Deák olvasás, s az 5 Declinatio. A Deák Oskolában: a Declinistáktól fogva a novitius Rhetorokig, egy Tanító által taníttatnak még most minden classisok. Követődik a Debreczeni Anya Oskolában divatozó rendszer, használtatnak az ott keletben lévő könyvek. A Deák nyelven kívül, ezentúl taníttatni fog a novitius Rhetoroknak a Német, a feljebb valóknak a Görög nyelv is. Ezen Oskolában pótoltatván egyszersmind a negyedik Nemzeti Oskola híja, taníttatik itt: a Sákramentomokról való Tudomány, a Heidelbergai Káté magyarázattal; a Symbolikus könyvek esmértetése; a különböző Vallásúak értelme; Magyar OrszágTörvényje; Contractusok, Quietantiák sat készítése; Mechanica; Magyar Ország és a Reformatio Históriája; Természeti, úgy Mathematica, s Ó és Új Geographia a Föld öt részéről; Európáról s az Ausztriai Császárságról bővebben, Physiológia, vagy Plánták tudományja; Kóták esmérete; Hármonia természete; a Számvetés több nemei. III. A Leányok Tanítóiról A legrégibb Leányok Tanítója, kire még a mostan élők emlékeznek, Asztalos János volt. Ennek halálával 1783-ban kétfelé oszlott a Leányok Tanítósága, úgymint belső, és külső Városira. A belső Városiban ezek voltak a Tanítók: Megygyesi János 1783, 1784. esztendő. 58
